BOCS Fordító

59. szám

(III. évf. 1998 szeptember 1.)

TARTALOM

E számunk fô anyaga Martin Luther Kingrôl, az eroszakmentesség egyik nagy 20. századi apostoláról szól, akit harminc évvel ezelott gyilkoltak meg. A szokásos együttmûködô játék és környezeti nevelési könyvismertetés mellett társadalmi jelentôsége miatt szerepel az Edupage egy híre.

1. Hans-Eckehard Bahr: Nézzétek, itt jön az álomlátó!

"Nézzétek, itt jön az álomlátó! Rajta, öljük meg", mondják a testvérek az Egyiptomba vezeto úton, feldühödve József politikai látomásain (1Móz 37,19-20). 1968-ban, Atlantában ezt szándékozta ráíratni King sírjára is felesége, Coretta King..."

2. Együttmûködés-játékok: A csempész drágakövei

3. Környezeti nevelés: Tanulás a szabadban

4. A magányos Net

"Heti egy ora Internet hasznalat a depresszios skalan 1%, a maganyossagi skalan 0,04% novekedest eredmenyezett..."


Cikkek, dokumentumok

Hans-Eckehard Bahr: Nézzétek, itt jön az álomlátó!

Abban a szerencsében volt részem, hogy még találkozhattam itt Chicagóban Martin Luther Kinggel. 1966 januárjától szeptemberéig az o közelében dolgozhattam a polgárjogi mozgalomban. King hangja elnémult. De álma megmarad, számomra legalábbis. A fényképe, a kézírása. A levéltárcámban még orzök egy cédulát a soraival. Szükségem van ilyen hangokra, melyek megpróbálják összetartani a magánéletet és a politikát.

King látomása az eroszakmentes ellenállásról, álma egy új világpolitikáról megerosíti reményemet. Bizalmat önt belém, hogy mi is átültetünk majd valamit a politikai realitásba egy emberbarát világ e látomásából.

"Nézzétek, itt jön az álomlátó! Rajta, öljük meg", mondják a testvérek az Egyiptomba vezeto úton, feldühödve József politikai látomásain (1Móz 37,19-20). "Behold, this dreamer cometh... let us slay him", 1968-ban, Atlantában ezt szándékozta ráíratni King sírjára is Coretta King, Jesse Jackson és Ralph Abernathy.

Martin L. King, egy férfi, akinek volt álma, 1929. január 15-én született. Egy fekete Georgiából, aki a német reformátor iránti csodálatából "Martin Luthernek" nevezi magát. 39 évesen majd lelövi egy fehér bérgyilkos. Az ötvenes években az Egyesült Államokbeli Dél fekete polgárjogi mozgalmának élén látjuk. 1964 decemberében Oslóban átveszi a Béke Nobel-díjat. 1968-as haláláig fáradhatatlan elkötelezettje az ellenségek kibékülésének. Homo politicus, a szó mélyen demokratikus értelmében. Mi az ismertetojegye e férfi politikai cselekvésének? "Szót emelni azokért, akiknek nincs hangjuk" - ez King politikai jelmondata.

Álomlátó férfi, akit kormány több mint hússzor vet börtönbe államkritikája miatt, s aki ezt nagy megtiszteltetésnek tartja; aki föllép a szegénység ellen saját országában, de föllép mások, a Harmadik világ kizsákmányolása ellen is. Az emberi jogok hose?

Amit senki sem tartott volna lehetségesnek, az történt meg a hatvanas évek kezdetén az Egyesült Államokban. A déli államokban hirtelen az utcára mentek az évszázadok óta megalázott feketék, emberi jogaikat követelték, nyilvánosan végigvonultak Selma, Albany és Birmingham utcáin, a rendorség kutyái és gumibotjai között, az ellenszenv sorfala mentén. Számukra tavasz volt.

King születésének 60. évfordulóját az amerikai kongresszus és az elnök Amerika kiemelkedo nemzeti ünnepeként ülte meg. Egy szó sem esett arról, hogy a Johnson érában maga az FBI volt az, amely az USA elso számú biztonsági kockázataként kezelte a fekete tanítót, 16 titkos lehallgatót helyezett el irodájában és magánlakásában, és végül, már 1964-ben, öngyilkosságba akarta kergetni ot.

Az amerikai külpolitika határozott ellenzojének születésnapja mint nemzeti ünnep? Egy férfi, aki világosan föllépett az szociális állam kiépítéséért és az USA totális, oszinte lefegyverzéséért - orá gondolt Bush elnök? Melyik Kingrol van szó?

King halott. 1955 és 1968 közötti korszaka már egy egész generációval van mögöttünk. Azok a problémák azonban, amelyekkel King szembesült, azóta mindenütt kiélezodtek. A szegénységben tartott emberek, a katonai megsemmisítés készségének, a föld elpusztításának problémája.

Segíthet-e nekünk a humánusabb túlélésben Kingnek a társadalmi békétlenségek nyilvános terápiájához nyújtott modellje? Elérhet-e hozzánk is az o életbe vetett bizalma? Honnan vette ez a férfi a bátorságot és az erot? Hogyan bánt ez a fekete lelkész a rendszer túlhatalmától való félelemmel? A halálfélelemmel, a pótolhatóság félelmével? Hiszen teli lévén életszomjjal, nem tudjuk, hogyan érjük el, hogy bele tudjunk egyezni politikai kezdeményezéseink vereségébe, de életünk halandó voltába is, és olyannak fogadjuk el magunkat, amilyenek vagyunk.

Alkotó módon bánni a vereségekkel, düh nélkül állni a sértéseket? Tudjuk, hogy félünk a gyengeségektol, és ezért menekülésszeruen a látszólag erosebbeknél keresünk fogódzót, és ajtót tárva az illúzióknak, az új felé törünk, folyton félve attól, hogy elveszítjük azt, aminek az élvezésére amúgy sem szakítunk idot. A félelem attól, hogy észrevesszük belso gyengeségünket és külso tehetetlenségünket, és nem leszünk képesek többé elfojtani ezeket önmagunkban, vagy kivetíteni a gonosz külvilágra - mindez talán a mi nyugati ipari társadalmainkbeli férfi meg nem élt bensoségességének problémájával függ össze. Ha ez az érett bensoségesség nem csupán az élet közepe után léteznék, talán ritkábban merülne föl a legyozetés félelme.

De honnan ered az a képesség, hogy kiengesztelodjünk a belso feszültségekkel és a külso ellentétekkel, hogy elfogadjuk saját sebezhetoségünket, sot igent mondjunk saját halálunkra? Honnan jön ez? Miért van az, hogy a halál felé tartó élet tehetetlenségét oly kevéssé vagyunk képesek megváltoztatni oly módon, hogy azt a halál tudata alapján élésre változtatnánk? Hogy a tehetetlenséget oly ritkán tudjuk erové változtatni?

Az "el-az-ablaktól-félelem", az elnyújtott halál megtapasztalása az élet közepette, az alapveto pótolhatóság tapasztalata a legszemélyesebb kapcsolatokban is - hogyan bánunk mindezekkel? Ezekkel a kérdésekkel közelítek még egyszer a Martin Luther King nevu férfi életéhez.

A hatvanas évek elején ismeretlen fehérek bombát dobtak King lakásának verandájára, hogy az ismeretlen lelkészt családjával együtt kiirtsák. Sok felboszült fekete tódult erre a verandára, és meglehetosen robbanásveszélyes hangulat töltötte be a levegot. Ekkor King kijött, és könyörgött a tömegnek, hogy mások eroszakára ne válaszoljon ugyanolyan eroszakkal. "Meg kell mutatnunk, hogy jogi követeléseinket nyomás nélkül, a többiekhez intézett meghívásként is el tudjuk érni. Nem a fehéreket akarjuk legyozni, hanem a kiengesztelodés, az igazságosság gyozelmét akarjuk." Kingnek sikerült meggyoznie a fölháborodott embereket.

Ez az akció egy éjszaka alatt ismertté tette az egész országban. Akkoriban megkérdeztem magamtól: Honnan veszi ez az ember az erot és a bátorságot? Nincs benne félelem. égy tunik, énerossége belülrol fakad, hiszen a fekete polgárok ekkor még egyáltalán nem rendelkeztek külso politikai hatalommal. King tudta: a konfliktuspartner erosebbnek megélt eroszakával csak akkor lehet abban a reményben szembeszállni, hogy az illeto képes még tanulni - és így én is -, ha a konfrontáció közepette megvalósuló kooperáció révén ismét kapcsolatba kerülök vele. King választásában, hogy ebben a formában oldja meg a konfliktust, az volt a dönto, hogy eloször is minden esetben el akarta kerülni a konfliktuspartner vereségét, megsebesítését, másodszor pedig arra törekedett, hogy a tehetetleneknek, a jogfosztottaknak, a gyengébb partnereknek megadja saját méltóságuk új érzését.

Hogyan történik meg az, hogy a gyengébb partner önbizalomra tesz szert egy konfliktusban? Hogyan gyozheti le saját félelmét? King válasza: égy, hogy kezdeti dühét, a közvetlen, vak fölháborodást - a "természetes" elso reakciót - végül, egy második fázisban tudatosan legyozi, maga mögött hagyván a bosszú érzelmeit. Tehát a másik eroszakának szuverénné váló átszenvedésérol van szó.

Az effajta tudatos, "énerôs" elszenvedés egyfajta terapeutikus eszköz, hogy a másikat fölszabadítsuk a benne lévo emberségre. S emögött az a hit áll, hogy minden emberben ott él az az igazság, amely ily módon felszabadítható.

Jézus passiója - Martin Luther King felol nézve. Innen nézve új módon látszik a názáreti Jézus szenvedése is. Mindig azt tanultam, hogy az o passiója egyfajta turés, a szenvedésben tanúsított ero, valamiféle mazochizmus. Passzív módon kell megtennie. Most azonban azt látom Kingnél, hogy a passió is eroszakmentes cselekvés. "Mindazok, akik kardot ragadnak, kard által vesznek el", mondja Jézus, ez a fiatal férfi Péternek a Getszemáni kertben, amikor az kardot ránt (Mt 26,26). Felszólítás ez arra, hogy egyszeruen mondjon le az eroszakról. Jézus akkor maga is abban a helyzetben volt, mint egy chicagói fekete. Jogfosztott volt, halálfélelmet érzett. Tehát jöjjön az önvédelem? Akkor talán megmentené a saját életét, de ellenfele életét éppen hogy megsemmisítené. Empirikus belátást fogalmaz meg itt Jézus Péternek, nem pedig az érzületi etika követelményét, nem valami idealisztikus morált: Aki eroszakot alkalmaz másokkal szemben, akár önvédelemnek nevezett ultima ratioként is, az csak új eroszakot vált ki láncreakciószeruen, de kiengesztelodést nem. Pedig a lényeg éppen az, hogy igénybe vegyük mindkét konfliktuspartner tanulási képességét. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha az ember eroszak alkalmazása nélkül jár el.

Az ilyen lépés mindig végletesen kockázatos. Nincs garancia. Katasztrófával végzodhet arra nézve, aki így jár el, Jézustól Kingig. De aki belebocsátkozik ebbe a kockázatba, az csak önmagát kockáztatja, és nem egy másik ember vérét. Ragaszkodik saját igazságához, még a halálban is.

Ez az a belso feszültség, amelybe belebonyolódik minden olyan no és férfi, aki másokkal létrejött konfliktusában nem azonos eroszakkal reagál. A félelem azonban, hogy szenvedés vár rám, vagy oda vezet, hogy "biztonsággal" védekezem, politikailag vagy a magánéletemben, jól felfegyverkezve, szükség esetén támadó, eleve elijeszto eroalkalmazással (»megelozo csapás«), demonstrálva védekezési készségem megbízhatóságát - vagy pedig fordított módon szabadulok meg attól a félelmemtol, hogy kifosztanak, megsebesítenek, hogy meg fogok halni: éppen azáltal, hogy teljesen elfogadom ezt a félelmet, igent mondok rá, belebocsátkozom, és aztán következésképpen már nem a külso fegyverzetre vagy fenyegetésre támaszkodom, hanem a konfliktuspartneremmel szembeni konfrontációban nyílt kooperációt kísérlek meg.

"Saját tapasztalatomból tudom, hogy Montgomeryben, amikor fegyvert tartottam a házban, sokkal jobban féltem", magyarázza King 1968-ban az elmúlás okozta szorongás, a halálfélelem és az eroszakra hajlás összefüggését. Majd így folytatja: "Amikor arra belátásra jutottam, hogy az eroszakmentes emberi érintkezés képviselojeként nem lehet többé fegyverem, közvetlenül azzal a problémával kellett szembesülnöm, hogy meg fogok halni. Szembenéztem ezzel, s ettol kezdve nem volt szükségem fegyverre, és csak ritkán féltem. Saját erosségünk érzésének végso soron belülrol kell jönnie."

Hosies magatartás, amire csak aszkéták képesek, mi többiek nem? Önmagunk kifosztásának folyamatára gondolok ma, ahogyan azt a nagy misztikusok leírták. Szabaduljunk meg minden biztonságot ígéro, másokat fenyegeto eszköztol. Mindenekelott szabaduljunk meg attól félelemtol, hogy immár gyöngék lévén, meg fogunk szégyenülni, és hamarosan legyoznek minket.

Minden "az igazság megcselekvésén" múlik. De hiszen ez Mahatma Gandhi lefordítása volt az eroszakmentesség megcselekvésére. Annak az igazságnak a megcselekvésén múlik a dolog, amellyel a másik ember révén kapcsolatba kerülünk. S a lényeg az, hogy belegyökerezzem életem e legmélyebb rétegébe, saját legmélyebb énem megsemmmisíthetetlenségébe. Belegyökerezni a sebezhetetlenségbe, a legmélyebb rétegekbe, ahol rátalálok az élet tüzére, amely képessé tesz arra is, hogy (szellemi) ellenállást tanúsítsak azokkal szemben, akik el akarják venni az életemet.

Ilyen helyzetekben rendszerint pánikba esve próbálom gyengíteni az ellenfelet, s a pokolba kívánni ot, mivel még egyáltalán nem tanultam meg, hogy másképp dolgozzam föl azt a félelmemet, hogy meg fognak sebesíteni, ki fognak cserélni, meg fognak fosztani méltóságomtól.

Tudatosan sebezni, pontosan tudni, hogyan okozhatok fájdalmat a másiknak, narkózis nélkül operálni, célzatosan pusztítani, a másikat megsemmisíteni - ez a támadóöröm szabadul fel azokban az emberekben, akik sebzettnek érzik magukat. Duplán és háromszorosan meg akarnak fizetni a másiknak. És micsoda energia rejlik ebben az eroszakban! Pokoli tombolás. Nagyjából így hat az energiasurítés levezetése, ha csak a szele fenyegeti is az embert annak, hogy kárt fognak okozni neki.

Attól aki eroszakmentesen szeretne élni, a lehetetlen kívántatik, az elobbi jelenség teljes ellentéte, a humánum, nevezetesen hogy egészen kiálljon valamiért, hogy a leheto legnagyobb játékteret biztosítsa a másik számára, hogy az a maga részérol félelemmentes, értelmes döntést hozhasson.

Ugyanazokból a félelmekbol induljunk ki? Nem a kiengesztelodés közös érdekébol? És nem is nagylelku, elorevivo, a jobb felé húzó képességeinkbol? Kooperáció a konfrontációban: ez a biztonsági partnerség modelljei is, ahogy Kingnél látom: it makes all the difference, teljesen megváltoztatja a dolgot, hogy szkeptikusan, kishituen, csak ugyanazokból a félelmekbol indulok-e ki, vagy pedig igénybe veszem az alkotói, kommunikatív lehetoségeket is, magamban is, a másikban is. Önmagam megorzése az ellenség iránti bizalom révén, ez az o programja. És megfordítva: Csak akkor tudjuk létrehozni a kiengesztelodést, ha a másik olyannak tud "megálmodni" minket, amilyenek még nem vagyunk.

King vonakodása, hogy a másik emberrel "szemet szemért, fogat fogért" alapon viselkedjék - nem valami komisz, istenfélo formája ez a mazochista alávetésnek?

Ismét magam elott látom a fiatalos mosolyú fekete lelkészt. Hallom a déliek éneklo hanghordozását, megjelennek elottem a nagy menetelések, az 1966-os chicagói tárgyalások; nem volt-e mindez kísérlet arra, hogy intenzív kapcsolatba lépjen az ellenfelekkel; megnyerésük türelmes kísérlete, ahelyett hogy le akarta volna gyozni oket? Önmagából kilépo, a másikat megnyerni akaró, intelligens pacifizmussal találkozom itt, egy szorongásos, gyáva, polgári pacifizmus ellentétével. King jelszava: eroszak nélküli ellenállás (a rossznak), nem pedig elkerülési stratégiák. Végso soron védobeszéd ez a politikai cselekvéshez történo határozott visszatérés mellett, szemben a katonai cselekvéssel.

King hangja halott. A hos eltávozott, dicsfénye megfakult. Hos? David Garrow King-életrajza ízekre szedi a King fejét övezo sugárkoszorút. Egy másik, mítosztalanított férfi lép elo. Azt látjuk: King minden hónapból több mint három hetet van úton, elszakadva feleségétol, Corettától és növekvo gyermekeitol. Életstílusát évrol évre jobban jellemzi két szélsoség: egyrészt a szálloda-magány belülrol, másrészt a mindenhatósági orület kifelé, a tömeggyuléseken. Egy tipikus hetének programja: vasárnap két beszéd Chicagóban; hétfon két eloadás a minnesotai egyetemen; vissza atlantai irodájába; este egyházközségi összejövetel; szerdától péntekig egész nap a polgárjogi mozgalom stábjával; szombaton este a beteg egyházközségi tagok meglátogatása; vasárnap reggel prédikáció, délben indulás a reptérre, irány New York, Connecticut és Tenessee.

Coretta kívánságát, hogy önállóan vehessen részt a polgárjogi küzdelemben, King visszautasítja, azt kívánja, hogy maradjon a gyermekek mellett és a egyházközség körében... Azt is megkívánja, hogy Coretta hallgasson a nagy ügy kedvéért, és fogadja el számos nôkapcsolatát. "Ilyen mellékes dolognak nincs jelentôsége a mi igényes kapcsolatunkban", halljuk Kingné vitéz kijelentését...

És a depressziók. A nyilvánosság nyomása is kezdte ot szétszakítani. Beszédeinek szövegét egyre gyakrabban pofozzák ki a barátai, írják "irodalmi négerek". 1968 márciusában King közel áll az összeomláshoz. Elhagyja az az érzés, hogy mindenki támogatja ot. A "valamennyien és egyenként"-bol "egyedül" lesz. A lázadásból magány. A Getszemáni élménye kezdodik el Memphisben.

Martin Luther King - próféta, harcos, férfi, akinek álma volt. És Martin Luther King - a paternalista, sebezheto, hatalmas és védtelen férfi. Áldozat, és nemcsak a végén. Az elkötelezett, politikai életforma áldozata?

Nyelv: német
Méret: kissé rövidítve
Forrás: Publik-Forum, 1991/18
Fordította: g.g.a.
Magyarul megjelent: Érted vagyok" 1998 augusztus (http://BOCS.HU)


Együttmûködés-játékok

A csempész drágakövei


Aktivitás szintje: 1
Korosztály: 4+
Helyszín: bent vagy kint
Csoportméret: 6 fô
Kellékek: egy rongy

Játékleírás:
A "kincset" - egy rongyot - a földre helyezünk. Egy gyerek ôrzi. A többiek megpróbálják megkaparintani. Ha a kincs ôrzôje megérint egy tolvajt, annak három lépést hátra kell lépnie.

Változatai:
Játsszuk két ôrrel. Játsszuk úgy, hogy akit az ôr(ök) megérint(enek), az mozdulatlanná merevedik, és engedjük meg, hogy a szabad játékosok érintéssel felolvasszák a megfagyottakat.

Javaslatok:
Legyünk a játékvezetôk.

(A könyv elôszava, benne az útmutató a játékokhoz a Bocs Fordító 58. számában jelent meg. Ugyanott találhatók a forrás és egyéb adatok.)


Környezeti Nevelés

Tanulás a szabadban

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] L 55

Kobler, Regina (et al.): Lernraum Natur. Ideen für Ökowochen, Wandertage und Jugendgruppen
Tanulás a szabadban
Wien : ARGE Umwelterziehung in der ÖGNU, 1990. - 112 p., ill.
ISBN 3-900-717-15-X

KIKNEK SZÓL
Óvodáknak és az általános iskolák alsó és felsô osztályainak.

TARTALOM
A könyvben található információk, leírások, különféle állatok illetve növények bemutatásával játékosan felfedeztethetjük a gyerekekkel a természetet. A könyv az elsô fejezetben számos kísérletet, ötletet mutat be, melyeket kizárólag a természetben végezhetünk a gyermekekkel. A második fejezetben egy idôre visszatér az osztályterembe, ahol a természetben begyûjtött anyagokat közösen feldolgozhatjuk, memorizálhatjuk, sôt a látott állatok, növények lerajzoltatásával javíthatjuk a gyermek vizuális képességeit. A könyv segítségével bemutathatjuk a tanulóknak a mocsarak, cserjék, tavak élôvilágát és fontosságát. A könyv legvégén található játékokkal tesztelhetjük az eddig tanultakról a gyermeket.

IDÔIGÉNY
A természetben elvégezendô kísérletek, játékok, feladatok miatt az idôbeosztás a tanár egyedi tantervétôl függ.

ESZKÖZIGÉNY
A kísérlethez szükséges anyagok, eszközök (igen egyszerûek, könnyen hozzáférhetôek) a kísérletek ismertetésénél megtalálhatóak.

FEJEZETEK
- Bürmoos: A vizsgálati terület fekvése; Fontos telefonszámok; Elôszó; Freilandlabor helyszínrajza; Freilandlabor; Munka növénylistával; Növényjellemzés; Növényrejtvény; Nyomkeresés; Állatlista.
- Vizsgáljuk okosan a természetet: Vak karaván; Szerepjáték; éton a nagyítóval; Fotók; Hangok és színek; Hálót fonni; Felismerô játék; Memória; A mocsár körül; A nagy keresés.
- Az osztályteremben folytatjuk: Gyûjtések; Bizonyos ; Festékdobozzal és fényképezôgéppel; Memória; Dominó; Csengés, zaj és zene; Hangszerek a természetbôl; Csírázás, növekedés, elterjedés.
- Pocsolya/Tó: Élettér az iskolai tavacskában; Rovarok az iskolai tavacskában; Rovarok az iskolai tavacskán és tavacskában; Élet a víz felszínén; Szépség részekben; partövezet; A tavacska állatai; A PH érték mérése.
- Cserje: A cserje, mint élettér; A cserjésben élô állatok mozgásköre; A cserjék értéke és jelentôsége; A csalán; Nagy csalán, Kis csalán; A csalán ajándéka; A cserjékbôl származó finom és egészséges növények; A kerti keresztes pók; Keresztes pókok-hálófonás.
- Mocsár: Keletkezése; A bürmooseri mocsár; Veszélyeztetve vannak a mocsarak; Mocsárfejlôdés; Az alacsony és magas mocsarak ismertetôjegyeinek összehasonlítása; Halott a mocsárban; Nyári harmat; Jellegzetes mocsári növények; Mire használjuk a tufát, és mivel pótolhatjuk?; Játék a mocsár körül; Bibliográfia.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Förster Anita ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)


Hírek

A maganyos Net

Ket evig tartott es 1,5 millio dollarba kerult az a tanulmany, amit a National Science Foundation valamint nagyobb muszaki vallalatok finansziroztak es a Carnegie Mellon University tanarai keszitettek. A tanulmanybol kiderul, hogy az Internet hasznalata a pszichologiai egeszseg hanyatlasat is eloidezheti. "Nem a szelsosegekrol beszelunk. Normalis felnotteket es azok csaladjait vizsgaltuk, es altalanosan elmondhato, hogy minel tobbet hasznaltak az Internetet, annal rosszabbra fordultak a dolgaik." - mondta a tanulmany egyik igazgatoja.

Heti egy ora Internet hasznalat a depresszios skalan 1%, a maganyossagi skalan 0,04% novekedest eredmenyezett, mig a szocialis kornyezet resztvevoibol 2,7 szunt meg, (ami atlagosan 66 fot jelent). Mig a resztvevok e-mailt, csevego szolgaltatast es az Internet mas kozossegi szolgaltatasait hasznaltak a masokkal valo erintkezesre, addig a csaladtagokkal es a baratokkal folytatott interakciok hanyatlasnak indultak.

"Az a hipotezisunk, hogy a legtobb esetben felszines kapcsolatok alakulnak ki az Interneten, ami az emberi kapcsolatok erzelmi hanyatlasat eredmenyezi." A Pitsburg-i korzet 169 vizsgalati alanya nem veletlenszeruen lett kivalasztva. Igy nem tudhatjuk biztosan, hogy a vizsgalati eredmenyek mit mutatnanak teljes lakossagra kivetitve, de a RAND Corporation tudosai szerint: "A kutatok kulonosen pontos tudomanyos munkat vegeztek es eredmenyeiket nem konnyu semmibe venni."

Nyelv: angol
Forrás: New York Times
Dátum: '98. aug. 30.
Fordította: Edupage informaciotechnologiai hirosszefoglalo magyar kiadás
(C) Hungary.Network ([email protected])


WWW helyek

ENSZ Környezeti Program (United Nations Environment Program) összes kiadványa, közte az Agenda 21 (mind a 40 fejezet)

http://www.unep.org/unep/sitemap.htm