BOCS Fordító

41. szám

(III. évf., 1998 márc. 14.)

Tartalom

E számunk a Junge Kirche februári Teremtés megôrzése rovatát ismerteti, és egy környezeti nevelés könyvet.


1. A Teremtés megôrzése (Junge Kirche, 1998. február)

A világ helyzete: a Föld bolygó alig képes már elviselni az embert
Vitatott a géntechnológia haszna az éhezés elleni harcban
A német orvostársadalom szerint "tiszta ôrültség" az emberklónozás
Német Evangélikus Egyház (NEE): a klónozás bibliai igazolása "zavaros"
Megemlékezés a hadamari "euthanázia"-áldozatokról

2. Környezeti Nevelés: Poulton, Prue - Symons, Gillian: Öko-iskola


Mellékletünk a Gaia Sajtószemle 324. szám fordított anyagai.




Cikkek, dokumentumok

1.

A Teremtés megôrzése (Junge Kirche, 1998. február)


A Föld bolygó alig képes már elviselni az embert

Az amerikai Worldwatch Institute ismét elkészítette "beszámolóját a Föld helyzetérôl". Eszerint ha az emberiség nem tereli nagyon hamar környezetkímélô pályára élet- és termelésmódját, akkor elpusztítja a Földet. A világtörténelemben még soha nem növekedett olyan erôsen a gazdaság és a fogyasztás, mint a 20. század második felében. 1990 és 1997 között a járulékos javak és szolgáltatások értéke 5 billió dollár volt. Ez akkora érték, amekkora az egész emberi civilizáció növekedése a kezdetektôl 1950-ig. Az elmúlt évben megkétszerezôdött a fafelhasználás, megháromszorozódott a víz- és a gabonafogyasztás, megötszörözôdött a széntartalmú anyagok elégetése.

Az intézet a kimerülés legfenyegetôbb jelének a tengerek túlhalászását és az erôsödô élelmiszerhiányt tartja. Évtizedek óta az elmúlt években emelkedett elôször ismét a gabona ára. Sokan alábecsülik a fenyegetô vízhiányt is. A talajvízszint minden földrészen süllyed, a mesterséges öntözés növekszik.

A fogyasztásirányultságú nyugati gazdasági modell nem terjeszthetô ki az egész Földre. Ha Kínában arányosan ugyanannyi autót akarnának tartani, mint az USA-ban, akkor naponta 80 millió hordóval több olajat kellene kitermelni; a világ termelése ma 64 millió hordó naponta. Ha Kínában ugyanannyi hamburgert és steaket akarnának enni, mint az USA-polgárok (45 kg/fô/év), akkor az egész amerikai gabonatermést föl kellene etetni a kínai marhákkal.

Az intézet adatai szerint az ipari országok számos modellprojektje azt mutatja, hogy a termelési folyamatokat veszteségek nélkül meg lehetne változtatni, pl. az USA szélenergiával is fedezhetné áramszükségletét, és az átnyergelés a reciklizálásra szintén hatalmas gazdasági esélyeket rejt magában.


Vitatott a géntechnológia haszna az éhezés elleni harcban

Egy kenyai agrárszakértô olyan haszonnövényeket szeretne, amelyek ellenállnak a szárazságnak és a betegségeknek, gyorsan érnek és kevés trágyázást igényelnek. Sokak szemében a bio- és géntechnológia nyújthat segítséget ebben. Víziójuk szerint a génlaborból származó növények fokozhatják a termést és ezzel véget vethetnek az éhezésnek. A becsempészett gének ellenállóbbá tehetik a növényeket a legkülönfélébb károsodásokkal szemben, és környezetkárosító agrármérget is kevesebbet kellene alkalmazni. A Nemzetközi Rizskutató Intézet korábbi igazgatója úgy véli, a géntechnika alkalmazása elengedhetetlen a fejlôdô országok táplálkozási helyzetének javításához.

Ez a remény azonban csalóka. A kutatás messzemenôen a multinacionális agrárkonszernek kezében van, s ezek olyan termékekre koncentrálnak, amelyek nagy területen vethetôk és jó nyereséget ígérnek, mint pl. a szója, a repce, a gyapot és a kukorica. A kisparasztok problémáival senki sem törôdik, így a biotechnológia haszna a Dél sok országa számára igen csekély. Az új termékek szabadalmi díjai egyébként is megfizethetetlenek számukra, saját kutatásra pedig végképp nem futja nekik.

Ráadásul a nagyobb termés egyáltalán nem jelenti automatikusan az éhezés végét. Jóllehet az élelmiszertermelés az elmúlt évtizedekben gyorsabban nôtt, mint a népesség, világszerte több mint 800 millió ember szenved az éhezéstôl és alultápláltságtól. Legtöbbjük vidéken él, kisparaszt, napszámos, földnélküli. Afrika, amely 30 évvel ezelôtt még önellátó volt, ma a táplálkozási stratégák legnagyobb gondja.

A FIAN nemzetközi emberjogi szervezet vezetôje szerint egyedül technológiai megoldásokkal nem lehet segíteni az éhezôkön, inkább az a veszély fenyeget, hogy csak nô a szakadék Észak és Dél között; az ipari országok termelésfokozása gyakran elveszi a fejlôdô országok kisparasztjainak kenyerét; Európa és az USA agroipara a dömpingárakkal módszeresen meghódítja Dél élelmiszerpiacát: a déli parasztok nem tudnak versenyezni a többnyire szubvencionalizált északi exporttal. A bevitel miatt pl. Kenyában 50 %-kal esett a kukorica ára, s néhány hónap alatt rengeteg parasztcsalád ment tönkre.


A német orvostársadalom szerint "tiszta ôrültség" az emberklónozás

Ezt jelentette ki a szövetségi orvosi kamara elnöke, és hozzátette: nem szabad bekövetkeznie annak, hogy "kísérletezési ôrületben szenvedô tudósok" gátlástalanul gyakorolhassák "egocentrikus üzelmeiket", s ezért elengedhetetlen az emberek klónozásának nemzetközi tilalma.

Az elnök szerint nem csupán etikai problémákról van szó, hanem jelentékeny gyakorlati kockázatokról is: az örökítôanyag nem keveredne úgy, mint a természetes szaporodás esetén, és így könnyen továbbadódnának öröklött betegségek vagy genetikai feltételû betegségfaktorok.


Német Evangélikus Egyház (NEE): a klónozás bibliai igazolása "zavaros"

A NEE elnökhelyettese, Hermann Barth "zavarosnak" és "abszolút értelmetlennek" nevezte és visszautasította azokat a bibliai "igazolásokat", melyeket az amerikai kutató, Richard Seed hozott föl az emberklónozás mellett, mondván: az emberek klónozása az elsô komoly lépés ahhoz, hogy "olyanokká váljunk, mint Isten". Bár Barth szerint az àszövetség ráruházza (1Móz 1) az emberre mint Isten földi helyettesére a teremtmények fölötti uralmat, de arra is fölszólítja az embert, hogy "oly módon gyakorolja ezt az uralmat, hogy megôrizze azt, amit Isten teremtett". "Zavaros" Seednek az a megnyilatkozása is, hogy a klónozással az ember "csaknem annyi hatalomhoz jut, mint Isten". Az ezzel kapcsolatos bibliai hely (1Móz 3) "éppen abban látja az ember ôsbûnét, hogy átlépi saját határait, és olyan akar lenni, mint Isten". Az emberklónozással szembeni alapvetô érvként Barth azt nevezte meg, hogy "az individualitás az ember lényegi ismertetôjegyei közé tartozik".


Megemlékezés a hadamari "euthanázia"-áldozatokról

10.073 fekete léggömb fölbocsátásával emlékeztek meg diákok a közép-hesseni Hadamarban a helyi kórház pincéjében 1941-ben elgázosított 10.073 gyermekrôl, nôrôl és férfirôl, akiket szénmonoxidgázzal gyilkoltak meg, majd krematóriumokban elégettek.

Saját elmondásuk szerint a diákok mindenekelôtt azokat akarták elérni akciójukkal, akik még mindig tagadják a náci rémtetteket. Léggömbakciójukkal arra akartak rámutatni, hogy az áldozatokat "hihetetlen önkénnyel" válogatták ki. Az akció védnöke volt többek között Franz Kamphaus limburgi katolikus püspök, a hessen-nassau-i evangélikus egyházkerület elnöke, Peter Steinacker és Michel Friedmann, a frankfurti zsidó közösség vezetôje.




Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Méret: tömör ismertetés
Forrás: Junge Kirche
Dátum: 1997. febr.




Környezeti Nevelés

Poulton, Prue - Symons, Gillian: Öko-iskola


Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] P 88

Poulton, Prue - Symons, Gillian: Eco school
Öko-iskola
[Godalming] : World Wide Fund for Nature, [1990]. - 70 p., ill.

KIKNEK SZÓL
10-16 éves diákoknak és tanáraiknak

TARTALOM
A füzet témakörei az iskolaépület tíz meghatározott területével foglalkoznak. Valamennyi témakör speciális célra és kérdésre irányul, átfogó tanári útmutatót és a diákok számára megfogalmazott gyakorlatokat tartalmaz. A tanári útmutató megfogalmazza a gyakorlatok célját és a tárgyra vonatkozó legfontosabb kérdéseket, kapaszkodót nyújt a tanulói feladatok lépéseihez, és felvillantja a feladat továbbfejlesztési lehetôségeit is. A tanárok munkáját könnyítik a további információt nyújtó kiadványok jegyzékei. A diákok a nekik szóló gyakorlatok során felmérést készítenek az iskola meghatározott részérôl, majd megfogalmazzák: ideális esetben hogyan festene ez a rész, s végül elkészítik a modelljét. A felmérések során felmerülô kérdések: az épület kielégíti-e valamennyi felhasználójának igényeit, környezetbarát-e, esztétikus-e. Mindezek segítségével a kiadvány arra ösztönzi a gyerekeket, hogy tudatosan tanulmányozzák iskolájukat és egyéb középületeket, majd kutatásaik eredményeként elképzeléseiket tervrajzokon, maketteken bemutassák. A gyakorlatok elvégzésével összeáll a felhasználóbarát, környezetbarát és esztétikus iskola képe. Annak ellenére, hogy a füzet a 10-16 évesek korosztályát célozza meg, az ötletek (más köntösben) alkalmazhatóak eltérô életkorú gyermekek körében is.

IDÕIGÉNY
Az ötperces ötletgyûjtésektôl a több órás tervrajzkészítésig, modellépítésig.

ESZKÖZIGÉNY
Tervezéshez és modellek készítéséhez szükséges anyagok és eszközök: pl. papír, körzô, vonalzô, ragasztó, mérôszalag.

FEJEZETEK
- Bevezetés; a füzet használata, az érintett tantárgyak.
- A valamennyi témakörben fellelhetô tevékenységek (ötletgyûjtés, femérések, kérdôívek, információforrások, modellalkotás, alap-, méret-, homlokzatrajzok, kiértékelés) és kérdések (rokkantak számára hozzáférhetô-e?, energiatakarékosság).
- Ökológia az iskolában.
- Témakörök: Az iskolaépület; Bejárat; Iskolaudvar; Osztályterem; A hulladék és újrahasznosítása; Elôadó-mûvészetek; Tornatermi sportlehetôségek; Iskolakönyvtár; Energiatakarékosság és lifttervezés; Ebédlô.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A teljes szövegrôl.

Holler Judit ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)

Melléklet

Gaia Sajtószemle 324. szám

Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)
Szerkesztô: György Lajos, [email protected]

TARTALOM

Északatlanti...
15. Bölcselet
16. Harmadik Világ
Lôttek a templomban imádkozókra
Zapatista nyilatkozat
Burmáról
A Vadon Hangja Irakért
Apokalipszis most Irakban
A kvékerek Irakért - I.
New Hamshire-i békemozgalom Irakért
A kvékerek Irakért - II.
Beszélgetés Norberg Hodge-dzsal


Északatlanti...

Zöld Pók, 1998. január 26. Feladó: [email protected] (Denise Lassaw
Paljor), [email protected]

A Friends Committee on National Legislation (FCNL) - levele. [Az
(amerikai) nemzeti törvényhozás barátainak bizottsága] - a NATO
kibôvítésérôl.]

Részletesen a NATO történetérôl, a kibôvítési szándékról, a gondokról:
aláaknázza a nemzetközi együttmûködést, az intézményeket, az ENSZ-et és
annak azon törekvéseit, hogy a nemzetközi összeütközéseket békésen oldja
meg. A NATO bôvítése mintegy 25-120 milliárd $-ba kerül, s a kormány
szerint ennek 85%-át a régi NATO-tagoknak és az új jelölteknek kell
fedezniük. Az új tagoknak új fegyvereket kell vásárolniuk, újfajta
kiképzésre van szükségük.

A NATO-bôvítés tönkreteheti a már létezô fegyverzetcsökkentési
megállapodásokat, elszigeteli és elidegeníti Oroszországot, fokozza
Oroszország félelmét az EÁ-tól, rontja az EÁ és Oo. viszonyát.

A megerôsítéshez a szenátusban 2/3-os többségre van szükség, a
szavazásra március elején kerül sor. Az FCNL ellenzi a kibôvítést,
szerintük a szenátusban, a médiumokban és egyéb alkalmakkor nyilvános
vitát kell folytatni, hogy meggyôzzék a képviselôket, hogy a kibôvítés nem
érdeke az EÁ-nak.

Kéri: mindenki írjon levelet emiatt a szenátorának. Pi.


15. Bölcselet

Az alábbi anyagot Feiler Józsi küldte most december végén, immár 8
éves, de érdekes. Négy Sajtószemle-oldalnyi anyag, itt csak vázlat és
címszavak.

The Ecological Crisis a Common Responsibility Message of His Holiness
POPE JOHN PAUL II for the celebration of the WORLD DAY OF PEACE January 1,
1990 - (Az ökológiai válság közös felelôsség) -

Bev. - 1. Források, életminôség romlása, önzés, a környezet rombolása.
Ökológiai tudatosság. - 2. Társadalmi béke, koherens világnézet.

I. "És Isten látta, hogy az jó." - 3. Ádám és Éva, Isten tervei - 4.
Krisztus halála, föltámadása, következmények. - 5. Visszatérni a Teremtô
szándékaihoz. A morális válságnak csak egy része a környezet pusztítása.

II. Az ökológiai válság morális kérdés. - 6. A tudományos eredmények
óvatlan alkalmazásából eredô károk. A más területekre kifejtett és a
jövôbeli hatásokat figyelembe kell venni. Üvegház, energia, hulladék,
erdôirtás, gyomirtók, stb. Idôjárási hatások. Visszafordíthatatlan
hatások. - 7. Az élet tisztelete. A gazdasági és személyi érdekek
ütközése. Természetellenes és redukcionista nézetek. Az etikai elvekkel
mit sem törôdô génmódosítások. - Az élet, az emberi méltóság tisztelete
az egészséges gazdasági, ipari vagy tudományos haladás alapja.

III. A megoldásért. - 8. A teológia, a bölcselet és a tudomány egy
harmonikus mindenségrôl szólnak,. egy belsô integritással, dinamikus
egyensúllyal rendelkezô "kozmosz"-ról, amelyet tiszteletben kell
tartanunk. --- A föld véges, közös örökség... - 9. Több nemzetközileg
szabályozott együttmûködésre van szükség a föld javainak megôrzése
érdekében. A gondok nem oldhatók meg nemzeti szinten. Tettünk lépéseket.
Az egyes nemzetek felelôssége (mérések, hatás-vizsgálatok). Az emberi
jogokról szóló nyilatkozatot ki kell egészíteni a biztos környezethez való
joggal.

IV. Sürgetô egy új szolidaritás. - 10. Az új szolidaritás morális
szükségessége, a fejlôdôkrôl. Az országok közötti együttmûködés. - 11.
Szegénység: falu, földkérdés, talajkimerülés, erdôirtás, városokba
özönlés, "eladósodott" országok, exportra termelés. - 12. Háború, új
fegyverek a háború ökológiai következményei. - 13. Nincs megoldás az
ökológiai gondokra, életmódunk megváltoztatása nélkül. Fogyasztósdi.
Környezeti nevelés: felelôsségtudat. Nem lehet visszakívánni az
elvesztett paradicsomot. - 14. A teremtés esztétikai értékei.
Várostervezés.

V. Az ökológiai válság: közös felelôsség. -- 15 Mindenki felelôssége:
egyéneké, népeké, államoké, a nemzetközi közösségé. Tiszteletben tartani
a mindenség rendjét. Választási lehetôségünkbôl ered a felelôsségünk. -
16. Katolikus testvéreimhez - kötelességeikrôl. Szent Ferenc 1979 óta a
környezet, az ökológia védôszentje.

Vatikán, 1989. december 8. II. János Pál

Megjegyzés. A levél sok mindenrôl szólt, de sajnos egy dologról nem: a
válság legfôbb okáról. Nem szerepelnek benne olyan szavak, mint: nemzetekfeletti, nagyvállalat, gyarmatosítás, tôke, kapitalizmus, globalizáció, szabad kereskedelem, diverzitás, központosítás, gazdag, bank, NATO, katonai szövetségek, fegyvergyárosok. Egyszer szerepel a "Consumerism" szó. - Pi.


16. Harmadik Világ

Zöld Pók, 1998. január 7. Feladó: From: Alex Chis ,
küldi: [email protected], a forrás: [email protected] ("J.
Simer") és még sok közvetítô.

December 22-én Mexikóban félkatonai alakulatok lemészároltak 45 maya
indiánt, köztük asszonyokat, gyerekeket. Még templomban is tüzet nyitottak
az ott imádkozókra. A mexikói fôügyész szerint "csak"családi, közösségi
háború zajlott le.

Részleteket közlünk Kerry Appel, egy EÁ-beli kávé behozatali cég
(Human Bean Company) igazgatójának a helyszíni beszámolójából és
gondolataiból.

December 22-én Chiapas államban Acteal egy tzotzil indián falu, ahol a
társaság kávéja terem. Afelé haladtak kocsijukkal, amikor észrevették,
hogy nôk és gyerekek menekültek le a hegyrôl, akikre feketeruhás, vörös
álarcos férfiak lövöldöztek. Válogatás nélkül öltek mindenkit, a
kisgyerekeket is, egy anya méhébôl kivágták a magzatát. A mészárlás 5 órán
át tartott, a közelben álló több tucat fegyveres civil gárdista nem
avatkozott be. Egy San Cristobal-i kórház orvosa elmondta, hogy sosem
látott ekkora golyó ütötte sebeket. Azokat M-16-os fegyverek okozták,
amilyent kizárólag a mexikói hadsereg használ. 45 embert öltek meg,
jórészt a kávéültetvények munkásait, december 25-én Kerry Appel a
temetésen 15 gyerekkoporsót számolt meg.

A bennszülött kávétermelôk elnöke azt mondta, hogy már nincs eladó
kávé, a mexikói kormány támogatta a mészárlást elkövetô félkatonai
csoportokat és most a kormány ellopja a halottak és menekültek kávéját,
hogy a pénzen még több fegyvert vegyen a nép ellen. A rendôrség védelmezi
a gyilkosokat és a tolvajokat.

Ahogy megérkeztek a nemzetközi sajtó képviselôi, a hadsereg és a
rendôrség úgy tett, mintha védelmeznék a menekülteket, de ha az újságírók
nem voltak jelen, fegyverrel és kutyákkal félemlítették meg ôket. Egy nôt
fegyverrel ütlegeltek. A kormány még ételrôl, gyógyszerrôl, ivóvízrôl sem
gondoskodott a menekültek számára.

A mészárlás színhelyén volt egy barlang, másfél láb magas bejárattal,
oda bújtak be félelmükben nôk és gyerekek, de utánuk másztak és megölték
ôket.

A bennszülöttek egyetlen bûne, hogy nem akarják föladni szokásaikat és
kultúrájukat az amerikai és mexikói kormány utasítására. Kerry Appel 4 éve
rendszeresen utazik a chiapasok földjére és látja a bennszülöttek
szenvedését. Küzdenek a kultúrájukért, demokratikus jogaikért, emberi
méltóságukért. Az amerikai és mexikói kormányok ki akarják irtani a maya
népet s a sajtó eltitkolja az igazságot, csak a kormányok és a vállalatok
hazugságait közli. Szeretett volna hírt adni a történtekrôl, de az
amerikai tévések azzal utasították vissza hogy "üzleti kapcsolatokat
akarunk Mexikóval..."

Megkérdezte Colorado ügyészét, igaz-e, hogy az EÁ rá akarja venni
Mexikó kormányát arra, hogy megváltoztassa az alkotmányt, a földtulajdon
rendszerét, hogy az amerikai vállalatok megvehessék az indiánok földjeit.
Ezt felelte: "Igen, ez igaz Kerry. Ha ôk nem mûvelik meg azt, valakinek
meg kell mûvelni. Gyárakat fogunk ott építeni és munkát adunk nekik."

Az EÁ, az EK és Japán el akarják zavarni az indiánokat, hogy
kikötôket, vasutakat építhessenek a területükön. Ki akarják termeli az
indián területek olaját, urániumát, erdeit, egyéb forrásait, s Mexikó meg
fogja változtatni a törvényeit, hogy mindez "törvényes" legyen.

Részletesen szól arról, hogy Ben Nighthorse Campbell, egy amerikai
indián vezetô hogyan árulja el a mexikói indiánok ügyét.

A Rocky Mountain News szerkesztôje, Holger Jensen azt mondta valakinek
Kerryrôl, hogy ôrült, "egyetlen amerikai polgár sem lesz hajlandó tíz
centtel többet adni egy hamburgerért, csak hogy megmentsen egymillió indiánt."

Megkezdôdött az amerikai indiánok második 500 éve. Mindnyájan részesei
vagyunk ennek az új indián háborúnak, azzal, amit vásárolunk, amit a
tévében nézünk, azzal mondunk igent vagy nemet ezzel a mészárlással és más
erôszakos cselekedetekkel kapcsolatban. A társadalmi, gazdasági és
politikai rendszereink annak a piszkos háborúnak a részeseivé tesznek
bennünket, amelyben az EÁ és más kormányok tevékenyen részt vesznek a
hírek meghamisításával.

Jobb lenne, írja Kerry Appel, ha Holger Jensen 10 centet fordítana
arra, hogy felhívja a legközelebbi mexikói konzulátust és tiltakozna az
öldöklések ellen. Utcai tüntetéseket és felvonulásokat kell szervezni,
tiltakozásul el kellene foglalni hivatalokat és szerkesztôségeket,
tévé-állomásokat.

Kerry Appel vásárolja a kávét és a szôtteseket a bennszülöttektôl,
akiket katonák amerikai tankokkal és fegyverekkel ostromolnak és írásos
anyagokat készít, hogy bemutassa, mi történt, hogy mit látott, mit
tapasztalt.

Január 4-én a kocsiját mexikói katonák állították meg és
kiszállítottak belôle. "Fegyvereket és robbanóanyagot keresünk" mondták.
."Elôször hadd kérdezzem meg, hogy ez alkotmányos-e? Azt gondolják, hogy
megsértettem a törvényt?" A válasz: "Alkotmányos? Maga Mexikóban van, ha
nem tudná!" volt a válasz.

Kerry Appel,
Chiapas, Mexico, January 6, 1998
http://www.sancristobal.podernet.com.mx

Válasz: [email protected]
[email protected], San Cristobal de Las Casas, Chiapas, Mexico.


Zöld Pók 1998. január 10. Feladó: Alex Chis , küldi:
Sender: [email protected]

A Bennszülött Forradalmi Titkos Zapatista Nemzeti Felszabadítási
Bizottság közleménye [Forrás: National Commission for Democracy In Mexico,
drótposta: [email protected],

Web: http://www.igc.apc.org/ncdm/)]

Kelt január 5-én. (Kivonat.)

Miután a kormány parancsot adott a tzotzil közösség 45 emberének a
lemészárlására, megsértve a megállapodásokat megszakítottak minden
tárgyalást az EZNL-lel (Ejercito Zapatista De Liberacion Nacional).

A mexikói hadsereg január elején támadást indított az EZNL, zapatista
közösségek ellen, amivel fegyveres összecsapásokat akarnak kiváltani. Ezek
helye több száz km-re van a bûntett helyétôl. Megtámadták pl. Yaltchilpic
tzeltal közösségét, letartóztattak egy vezetôt San Caralampio-ban, 17 órás
katonai támadást intéztek a tojolabali közösség ellen, 24 órán át
zaklatták a moreliai tzeltal közösséget, embereket vallattak és kínoztak.
Aldama települést könnyû fegyverekkel és helikopterekrôl támadták.

A csapatok létszáma 60-90 között volt, de légi támogatással
rendelkeztek és a közelben nagyobb, ezerfôs egységek állomásoztak.

Ernesto Zedillo Ponce de Leon fôparancsnok ezekkel a támadásokkal el
akarja terelni a figyelmet az acteali mészárlásról.

Az acteali mészárlásnál a hadsereg alakulatai fedezték a gyilkosokat. A
kormány megakadályozza a sajtó munkáját, rövid, hamis híreket közölnek,
"mindenütt nyugalom", "felelôtlen híresztelés" stb.

A fôparancsnok feláldozta, leváltotta Emilio Chuayffet államtitkárt,
hogy elhallgattassa az Acteal miatti nemzetközi tiltakozást. Az új
államtitkár az elmúlt 30 év legnagyobb öldöklésérôl azt mondja, hogy helyi
konfliktus és a szegények közötti háború volt.

A kormány és az EZNL által kötött és az államtitkár által aláírt és
megerôsített egyezményt most "javaslatnak" nevezik és nem egyezménynek.
Azt mondják, hogy annak a teljesítése az ország balkanizálásához vezetne.
A lényeg: nem tartják be, amit aláírtak.

Az államtitkár azt mondja, meg kell keresni a mészárlásért felelôs
személyeket. Arról azonban nem beszél, hogy miért lép most fel a hadsereg
az EZNL ellen és miért támogatják a félkatonai szervezeteket.
Visszhangozza Zedillo úr szándékait, hogy le kell szerelni minden
csoportot, beleértve az EZNL-t is.

Az EZNL-t nem fogják lefegyverezni.

Fölhívunk minden független társadalmi és politikai szervezetet, és
Mexikó polgárait, hogy lépjenek fel a mexikói kormány által a
bennszülöttek ellen viselt háború beszüntetéséért.

Demokráciát! Szabadságot! Igazságot!

A-Infos News Service, News about and of interest to anarchists,
Subscribe -> email [email protected]

Alex Chis & Claudette Begin -- P.O. Box 2944 Fremont, CA 94536
510-489-8554 [email protected]


Burmáról - Források: Simon Billenness [email protected] (Brian Lipsett) szeptember 25.--- "Wisell, Tina"
Szeptember 27. ---
[email protected] ---
szeptember25.

Az EÁ esete a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO)

A burmai helyzet miatt Mass. és NY. állam olyan törvényeket léptetett
életbe, melyek a DK-ázsiai országgal kereskedelmet folytató vállalatokat
sújtják. Még NY város hajléktalanokkal szemben oly szigorú polgármestere
is hasonló intézkedést léptetett életbe "lelkiismeretére" hivatkozva.

Az érintett cégek között vannak pl. az Apple, Kodak, Hewlett-Packard,
Obayishi, Philips.- és a Világkereskedelmi Szervezet (a továbbiakban
VKSz) a törvények visszavonását követelik az amerikaiaktól.

Ez az elsô eset amikor az EÁ önrendelkezését veszély fenyegeti a VKSz
részérôl. A szervezeten keresztül elsôsorban Japán és az Európai Unió
(pontosabban a brüsszeli Bizottság) kíván nyomást gyakorolni a EÁ-ra. (Az
Európa Parlament egyhangú szavazás eredményeként arra szólította fel a
Bizottságot, hogy NE lépjen fel a massachusettsi törvény ellen...

Mindez még a nyáron történt, aztán szeptemberben új hírek érkeztek: az
EÁ. képviselôháza nagy többséggel elfogadott egy javaslatot, mely fokozott
védelmet nyújt az országos, állami és a helyi törvények számára a
Világkereskedelmi Szervezet részérôl történô esetleges lépésekkel szemben.

Kiderült, hogy az elmúlt években a VKSz nyomására az EÁ.
változtatásokra kényszerült például a levegô, a delfinek valamint a
teknôsök védelmére vonatkozó törvényekben is. A javaslatot benyújtó
vermonti képviselôt aggasztja ez a folyamat, hiszen államában több
hatályban lévô, illetve elfogadás elôtt álló törvény is érintett.

Egy részlet beszédébôl: "Akkor amikor egyre több amerikai nem megy el
szavazni és sokan elidegenednek a politikától, meg kell próbálnunk az
állami és szövetségi folyamatokat demokratikusabbakká, fogékonyabbakká
tenni... Országunk népének joga van ragaszkodni az általa megfelelônek
tartott élelmiszerminôségi színvonalhoz, illetve környezetvédelmi
szabályzókhoz, és ezeket senkinek sem volna szabad megkérdôjelezni,
beleértve a VKSz-t és egyéb államokat is, melyeknek hasonló mutatói
gyengébbek. Országunk népének jogában áll gazdasági megtorló
intézkedéseket alkalmazni a demokrácia eléréséért folyó küzdelmek
támogatására, mint történt Dél-Afrika esetében és ahogyan sokan szeretnék,
hogy Burmával szemben is történne, és ebben a jogában azon vállalatok sem
akadályozhatják, melyek szerint a "szabadkereskedelem" fontosabb az emberi
jogoknál."

A szépséghiba csak annyi, hogy egy elsôsorban az EÁ által erôltetett
folyamat ("globalizáció") eredménye mindez. Úgy tûnik, hogy visszájára
fordult a dolog, hiszen lám-lám még nekik is meggyûlik a bajuk saját
szüleményükkel. Az is bökkenô, hogy a nemzetközi egyezmények elsôbbséget
élveznek a hazai törvényekkel szemben, vagyis az a módosítás melyrôl a
fentiekben írtam ezek szerint nem is törvényes(?). Maradnak a kérdôjelek.


Végül egy jó hír szintén Burmával kapcsolatban:

Miután több mint három évnyi folyamatos föllépés eredményeképpen
januárban a Pepsico kivonult Burmából, ezúttal a Texaco is beadta a
derekát.

A burmai hatalom (melyet újabban - a kábítószer-kereskedelem
leplezetlen támogatása és a belôle való hasznot húzás miatt - heroin
juntaként emlegetnek) legfontosabb külföldi támogatói éppen az olajipari
vállalatok. A Texacotól a Premier nevû angol vállalat vette át a
stafétabotot, ugyanakkor az ARCO és az Unocal tovább folytatják burmai
üzelmeiket. Andor


Zöld Pók 1997. december 24. Feladó: Alex Chis ([email protected]).
Targy: Bagdadi sajtótájékoztató. Küldi: : [email protected], kapcsolat:
Kathy Kelly ([email protected])

Karácsonykor meglátogattak egy kórházat, hogy gyógyszereket és játékokat
hozzanak az iraki gyerekeknek. A Vadon Hangja nevû szervezet tiltakozik az
iraki népet sújtó erkölcstelen gazdasági megszorítások ellen. Az elmúlt
két évben ez a 9. küldöttség, amelyik hasonló céllal jár Irakban.

A körútjuk alatt a kórházakban alultáplált szenvedô gyerekeket láttak.
Korábban itt nem létezett éhhalál, most ez egymillió gyereket fenyeget.
Láttak tüdôgyulladásos gyerekeket, akiknek nincs antibiotikumuk,
kezelhetô de nem kezelt leukémiásokat. Az ENSZ 1986 évi határozatának
(Olajat élemiszerért) a végrehajtása még nem kezdôdött el, az amerikaiak
akadályozzák, vétózzák a végrehajtását.

Gyógyszereket hoztak magunkkal az iraki gyerekek számára, ami az
amerikai kormány szerint büntetendô cselekedet. Fölteszik a kérdést, hogy
az vajon nem bûntett-e, hogy 600000 5 éven aluli iraki gyereket sújtanak
a megtorló intézkedések, s hét év alatt 1 millió gyerek halt meg.

Martin Luther King, és Mahatma Gandhi szellemében ellenzik bármilyen
tömegpusztító fegyver használatát és eladását, és azt is tudomásul veszik,
hogy a büntetô intézkedések tömegpusztító fegyverekké váltak.

Aláírók: Michael Bremer, Chicago, IL - Arthur Gelmis, Washington, DC -
Rev. G. Simon Harak, SJ, Fairfield, CT - Richard McDowell, Akron, OH -
Mira Tanna, St. Louis, MO


Zöld Pók 1997. december 24. Feladó: Alex Chis ([email protected])
Tárgy: Edward Said: Apokalipszis most. Küldi: [email protected] -
Kapcsolat: Tom Patterson ([email protected])

Az Al-Hayat címû, londoni, szaudi érdekeltségû, és az Al Ahram c.
egyiptomi lapokban jelent meg a fenti címû cikk, teljes terjedelme 2.5
sajtszemle-oldal. Részletek.

A szerzô leszögezi az amerikai imperializmus szerepét, értékeli
Szaddamot, az okosságát, amellyel (sikertelenül) igyekszik éket verni az
EÁ és a szövetségesei közé, elítéli Kuwait megtámadását, a kurdok
üldözését, kegyetlen önzését, nagyképûségét, stb.

A büntetô intézkedésekrôl Sandy Berger biztonsági tanácsadó büszkén
mondta, hogy súlyosságukat illetôen a történelem során elôzmény nélküliek.
Az öböl-háború óta 567 000 iraki civil halt meg alultápláltság és az
orvosi kezelés hiányosságai miatt. A mezôgazdasági és az ipari termelés
leállt. Az amerikai politika embertelen, bár Szaddam is táplálja ezt,
amikor dramatizálja Amerika és a többi arab ország ellentétét.

Az EÁ mindig fellépett az arab nacionalizmus vagy függetlenségi
törekvés legcsekélyebb jelentkezése esetén, egyrészt saját birodalmi
érdeke, másrészt Izrael föltétel nélküli támogatása miatt.

Az EÁ véleményt mond arról, hogy melyik arab ország viselkedik "jól",
melyik a "mérsékelt", melyik akar békét kötni Izraellel. Minél
szélsôségesebb az izraeli politika, az EÁ annál biztosabban támogatja
azt, nem törôdve a nagy arab tömegekkel, akik jövôje és jóléte illúzió
marad csupán.

Az arab kultúrát és civilizációt mély szakadék választja el az
amerikaitól. Úgy látják, hogy az arabok embertelenek, kegyetlen és
ésszerûtlen terroristák, gyilkosok és bombákat robbantók. Az egyedüli arab
érték, hogy egyes vezetôik, üzletembereik, katonáik üzleteket akarnak
kötni az EÁ-kal, s fegyvervásárlásaik (amelyek egy fôre számítva a
legmagasabbak a világon) segítik az amerikai gazdaság jó mûködését. Ezen
túl semmiféle érzelem nem létezik, pl. az iraki nép rettenetes szenvedései
iránt, amelynek azonosságtudatát és létezését mindenki szeme elôl
vesztette.

Amerika mindig más mértékkel méri az arabokat, mint másokat. Például
Törökország évek óta küzdelmet folytat a kurdok ellen, de errôl egyetlen
szót sem lehet hallani az EÁ-ban. Izrael 30 éve törvénytelenül megszállva
tart területeket, megsérti a genfi egyezményeket, inváziókat, terrorista
támadásokat és kivégzéseket hajt végre az arabok ellen, de az EÁ megvétóz
minden ellenük javasolt intézkedést. Szíria, Szudán, Líbia és Irak a
"szélhámos" államok közé tartoznak, ellenük az intézkedések mindig
szigorúbbak, mint mások ellen.

Az amerikai politika a bennszülött indiánokkal szemben is hasonló volt,
pusztító vadaknak írták le, majd kiirtották ôket, egy kis részüket
rezervátumokban és koncentrációs táborokban helyezték el. Mindig szerettek
büntetni. A vietnami bombázás célja az ellenség kôkorszakba való
visszajuttatása volt. A bûnösöket véglegesen meg kell büntetni. Az
amerikai hírfogyasztók úgy gondolják, hogy az irakiak büntetése
"igazságos"

Az öbölben már van négy vagy öt repülôgép-anyahajó, miközben az Elnök
bejelenti, hogy nem az öbölben, hanem a 21. században gondolkodik: miként
is tûrhetnék el Irak biológiai fegyverekkel való fenyegetését? (Tudjuk a
jelentésekbôl, hogy sem rakétáik, sem vegyi, sem nukleáris fegyvereik,
sem anthraxbombájuk nincs.) Az EÁ rendelkezik az emberiség összes
fegyverével, ez az egyetlen ország, amelyik atomfegyvert vetett be civilek
ellen, s hét évvel ezelôtt 66000 tonna bombát dobott Irakra. (November
16-án a Sunday c. lap ausztráliai források alapján arról írt, hogy Izrael
és az EÁ azt fontolgatják, hogy neutronbombát dobjanak Bagdadra.)

A 15 tagú, úgynevezett ENSZ 661 Bizottság ellenôrzi a büntetô
rendelkezéseket, mindegyik tagnak, köztük az EÁ-nak is vétójoga van. Irak
idônként kéri a bizottságtól, hogy olajat adhasson el gyógyszerért,
teherautóért, húsért stb., de a bizottság bármelyik tagja képes
megakadályozni ezt, mondván, hogy az adott kérésnek lehet katonai
fölhasználása is. A bizottság amerikai tagja a rasszista Richard Butler,
aki nyíltan megmondja, hogy az araboknak más véleményük van az igazságról,
mint a világ többi részének, s világossá teszi, hogy a valós cél Szaddam
kormányának a megbuktatása.

Az amerikaiak és Clinton számára elsôsorban a katonai kiadások
növelése fontos, új beruházások az elektronikus fegyverkezésbe, finomabb
légierô, gyors mozgású erôk az amerikai hatalom egész világra való
kiterjesztése érdekében, stb. A média pedig szorgalmazza az Irak elleni
háborút.

A legszomorúbb, hogy az iraki civilek további szenvedésre és elhúzódó
haldoklásra vannak ítélve. Pi.


Zöld Pók, 1998. január 31. Feladó [email protected], küldi:
[email protected]

A Friends Committee on National Legislation (FCNL, a nemzeti
törvényhozás barátainak bizottsága) üzenete.

Irak nyilvánvaló módon megsértette a fegyverszüneti egyezményt. s most
az EÁ bombázni akarja az országot. Akár elfogadjuk a kvékerek minden
háborúzással szembeni álláspontját, akár nem, látható, hogy az egyoldalú
amerikai katonai fellépés növelni fogja az iraki civil lakosság
szenvedéseit. Ha az EÁ egyedül cselekszik, az aláaknázza a nemzetközi
jogba és a Biztonsági Tanács közös döntéshozatalába vetett bizalmat.

Három javaslatuk van: 1. Az EÁ tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és
a BT eljárásokat: ne nyúljon fegyverhez, ameddig a BT ki nem jelenti, hogy
Irak megszegte a fegyverszüneti szerzôdést. --- 2. Az ENSZ, az EÁ által
megerôsítve biztosítsa Irakot, hogy ha együttmûködik az UNSCOM-mal,
megszüntetik a gazdasági megszorításokat. Erre Iraknak további feltételek
nélkül mindenütt meg kell engedni a vizsgálatokat. --- 3. Az EÁ nyújtson
humanitárius élelmiszer és gyógyszertámogatást, amíg Irak nem tér vissza a
világgazdaságba.

A sikeres bombázás pirrhuszi gyôzelem lenne, más államok szemében Irak
kicsi áldozattá válna, s Szaddam Husszein politikai gyôzelmet aratna. A
katonai fellépés nem ígér semmi eredményt.

Az FCNL javasolja, hogy ezekkel a gondolatokkal keressék meg a
szenátorokat, a február 2.-i nemzetközi bombázás elleni nap jó alkalom
Clinton elnök (202-456-1111) és a képviselôk felhívására. Pi.


Zöld Pók 1998 február 2. Feladó: [email protected], (New Hampshire
Peace Action) továbbította [email protected]

A szervezet megállapításai az iraki válságról.

Az EÁ ismét bombákkal fenyeget, hogy megbüntesse Szaddam Husszeint. A
bombázással azonban nem Szaddam Husszeint, hanem Irak ártatlan népét
büntetik.

Eddig is sokat szenvedtek. A háborúban 150000 ember halt meg,
elpusztultak a közmûvek, halmozódik a hulladék, sokan nem jutnak
ivóvízhez. A 7 éve tartó gazdasági megszorítások miatt milliónál is több
iraki alig jut élelemhez. A kórházakban se fecskendô, se antibiotikumok.
Ez nem befolyásolta Sz.H. hatalmát.

Miért kell a gyerekeknek éhezni és szomjazni, szenvedni, amikor Irak
nem jelent katonai fenyegetést az EÁ és szövetségesei számára? A
szomszédos arab országok sincsenek fenyegetve, nem is támogatják az EÁ-t.

Irak megsértette az ENSZ határozatát, amely megtiltja tömegpusztító
fegyverek gyártását és raktározását. Ez sajnálatos módon igaz. De ugyanezt
teszi, nemzetközi szerzôdéseket és a Nemzetközi Bíróság és ENSZ
határozatait megszegve az EÁ, Anglia, Franciaország, Kína, Oroszország,
Pakisztán, India és Izrael is. Hol késnek az ezek elleni gazdasági
korlátozások? Az arab világban képmutatónak tartják az EÁ-t és a
szövetségeseit. Következetesnek kellene lenni és az ártatlan népeknek nem
szabad szenvedést okozni a kormányaik miatt.

Semmi sem biztosítja, hogy a bombázások és a további megszorítások
meggyôzik Szaddam Husszeint, hogy hagyjon fel a fegyvergyártással. Ezt a
valaha gazdag országot a világ egyik legszegényebb, kétségbeesett
országává tettük. A helyzet rosszabb is lehet, mert kétségbeesett
helyzetben a népek kétségbeesett eszközökhöz nyúlnak.

William Penn írta, hogy az Erô leigáz, a szeretet gyôz. A legjobb
esetben a bombázással rákényszerítik ôket, hogy átmenetileg megmutassák a
fegyverraktárakat. De mi lesz fél, 1 vagy 5 év múlva? Az erôszakkal való
fenyegetôdzést könyörületes, hatékony diplomáciával kell helyettesíteni,
ami a népnek a nyomorból való kijutást ígéri és Szaddam Husszein számára
egy méltóságteljes megoldást.

A háború sokkal veszélyesebb helyzetet teremt, az erôszak erôszakot
szül és nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Izrael gyárt és raktáron
tart atomfegyvereket. Ha bombázzuk Irakot, nô a harag az EÁ ellen és
terrorcselekmények célpontjai leszünk. Ha erôszakosak vagyunk más
népekkel, akkor a saját népünk ellen váltunk ki erôszakot.

A bombázás és a megszorítások nem oldják meg a válságot. Az erôszak
eredménytelen volt. Lássuk, mire megyünk a diplomáciával és a
megegyezéssel. Pi.


Zöld Pók 1998. február 6. Feladó [email protected], küldi:
[email protected]

A Friends Committee on National Legislation (FCNL, a nemzeti
törvényhozás barátainak bizottsága, kvéker szervezet) üzenete. Január
31-én már volt egy levelük Irak ügyében.

Várható a szenátus vitája az Irak elleni támadásról, ami kitöltetlen
csekket adna az elnöknek. Clinton felhatalmazást kapna a taktikai
atomfegyver bevetésére is. A beavatkozás nem semmisítené meg Irak katonai
erejét, a helyzet csak romlana.

Megszûnne a bizottságok további ellenôrzési lehetô-sége,
kiszabadulhatnak a vegyi, biológiai és nukleáris anyagok. Ezek
szétszóródnának Irakban és azon túl és a bombázások miatt polgári
személyek halnának meg.

A bombázás Szaddam Husszein politikai gyôzelmét jelentené, a kis Irakot
egy kegyetlen óriás Pi.


IN CONTEXT, Spring 1992, p. 36, (1996.) Robert Gilman beszélgetése
Helena Norberg-Hodge-dzsal, kb 40%-ra tömörítve.

Sok évvel ezelôtt a svéd-születésû nyelvész, Helena Norberg-Hodge
Ladakhot kezdte vizsgálni, ahol a tibeti buddhista kultúra 2000 éven át
fentmaradt.

Megdöbbent a nyugati jellegû fejlôdés ezen mértékletes és boldog népre
gyakorolt hatásától. A ladakhi kultúra egyre nagyobb mértékben ütközött
össze a monetáris gazdasággal, a forrásokkal való önálló gazdálkodás az
ásványi fûtôanyagokon alapuló gazdasággal.

Helena minden év felét Ladakhban tölti, ahol nagyobb a
népességrobbanás, mint Indiában. Ez a modernizációs folyamat része, ami
tönkretette a helyi forrásokhoz, fôleg az élelem-forrásokhoz való
bennsôséges viszonyt. Azelôtt az emberek tisztán látták a földterületük
korlátozott voltát, tudták, hogy létszámuknak alkalmazkodni kell ahhoz.

A gyér forrásokhoz való alkalmazkodás miatt idônként többférjûség volt,
több fivérnek ugyanaz volt a felesége, sok nô nem ment férjhez és ez
biztosította a népesség állandóságát. A nem férjezett apácáknak a
buddhista közösség kényelmes helyzetet biztosított. Lassan nôtt a
népesség, de robbanásról szó sem volt.

Kérdés: alkalmaztak-e születésszabályozást?

Válasz: Ebben nem vagyok biztos. Hallottam növényi fogamzásgátlókról,
vetélést okozó szerekrôl, de azt hiszem, alkalmazásuk igen ritka volt.

Miként Európában, igyekeztek nemzedékeken át egy darabban tartani a
földjüket. Ugyanakkor nagy volt a forrásokhoz való társadalmi
alkalmazkodó-képesség (elôfordult többférjûség, egynejûség, többnejûség
is).

A kolostorok szociális biztonságot is jelentettek, a közösség tartotta
el azokat. Ha valakinek a fia nem házasodgatott meg, beadták a
kolostorba. Elôfordult, hogy gyerekes szülô öreg korában ment be oda.

Kérdés: Mennyiben más ma a helyzet?

Válasz: Az emberek nincsenek annak a tudatában, hogy honnan kapják az
élelmet. Ez egyszerû pénzkérdéssé változott. Több pénzért többet
vásárolhatsz. Ez egy teljesen illúziókra épülô világgá alakulhat.

Zavaró, hogy a több gyerek manapság növeli valakinek a politikai és
gazdasági hatalmát. Ez nem csak Ladakhban, hanem Bhutanban és Kashmirban
is így van, mert különféle etnikai csoportok vetélkednek a forrásokért,
munkáért, pénzért. Az emberek nagyobb részt akarnak a hatalomból, amelyik
ezt biztosítja nekik. Mohamedánok Ladakhban, keresztények és buddhisták
Bhutanban, és sok más csoport félti a nemzeti voltát és ezért is emelni
akarja saját látszámát. Az is igaz, hogy a gazdasági növekedés más okok
miatt csökkenti a népesség számát. (Az anyagi javak magasabb szintje
miatt.)

Kérdés: A nôk iskolázottsága nem csökkenti-e a születési számot?

Válasz: Ezt alaposan meg kell vizsgálni, a népességrobbanás nem
egyszerûen a nôk iskolázottságának a függvénye. Ezt a tényezôt nem lehet
elkülönítetten kezelni. A politikai és a gazdasági döntéshozatalban
részesülô nôk nem házasodnak, a számukra a gyerek teher.

A hagyományos ladakhi kultúrában nem lehetett nemek közti egyenlôség,
de a nôk szerepe a családban azt eredményezte, hogy részt vettek a
források hovafordításával kapcsolatos fontos döntésekben.

Az az oktatás, amirôl beszélünk, az nyugati rendszerû, nem tanít szinte
semmit a földrôl, ahol élnek, a forrásokról, az emberek közötti és a
közösséghez való viszonyokról. Városi életre, ipari életmódra tanít. Az
pedig fenntarthatatlan.

Ezek a népesség-kérdés kulcspontjai.

A fejlôdés mindenütt a források kifosztásával járt. Amikor Európában
elkezdôdött a "fejlôdésünk", azaz az iparosodás és városiasodás, a
népesség száma hirtelen megnôtt. Ezért exportáltuk a lakosságot. Behoztuk
a forrásokat és kivittük az embereket. Hogyan követhet bennünket a
Harmadik Világ, amikor nincsenek gyarmataik.

Kérdés: Mint írja, Ladakhban a gyerektelenek azelôtt mások gyerekeivel
foglalkoztak. A modernizáció nem szakítja-e meg ezeket a kapcsolatokat?

Válasz: Pontosan így van. Ladakhban a közösség és a család összekötötte
az embereket, a gyereknevelésben mindenki érdekelt volt és kapcsolatban
maradt a gyerekkel késôbb is, akár a sajátja volt, akár nem. Ezt a kötést
magam, gyerektelenként is átérzem Ladakhban.

Kérdés: Látják-e a ladakhiak, hogy mi történik a modern világban? Ön
fejlôdési alternatívákat igyekszik bevinni az országba.

Válasz: Az idôsebbek látják a változásokat és csak csodálkoznak azon,
ami történik.

Kísérletezünk Ladakhban. A Ladakh Munkaterv révén a közösségi,
ökológikus, központtalanított, már létezô szerkezeteket akarjuk
fejleszteni. Elô kell segíteni a földhöz közelebbi életmódot, ami
figyelembe veszi a természetes, rendszeresebb szabályozást. Ezt az emberek
tiszteletben tartásával csináljuk. Az embereket biztosítani kell a saját
hatalmukról és a nôknek is hatalmat kell adni anélkül, hogy elszakadnának
a gyerekeiktôl. Ladakhtól tanulva utat tudunk mutatni. Pi.

Kapcsolat: "mailto: [email protected]"
http://www.context.org/ICLIB/IC31/NorbergH.htm


Zöld Pók, 1998. január 23. Feladó: [email protected] Tárgy: China-tól
Buddhaig. A Free Tibet newsletter-bôl. 90 mérföldes menet lesz Indiana
államban China és Buddha városok között, március 14 és 21 között. A
nemzetközi Tibet Függetlenségi Mozgalom szervezi. Pi.