BOCS Fordító

23. szám

(II. évf., 1997 dec. 5.)

Tartalom

E számunk a tavaszi Balaton Bulletin tizedik tanulmányát közli, továbbá az Egyházak Világtanácsától egy nyilatkozatot a klímaváltozásról.


1. Wouter Biesiot: Mi a fenntartható fogyasztás?

A következô levélváltás a Balaton email listáján túl jó volt ahhoz, hogy elmenjünk mellette. Betsy Tailor kezdte gyakorlati tanácsokat kérve a fenntarthatóbb fogyasztásról. Azután Neva Goodwin és Wouter Biesiot hozzászóltak.


2. A gazdagok profitja és luxusa veszélyezteti a világot a klímaváltozással


Melléklet: a Gaia Sajtószemle 320. számának fordított anyagai.

V Á L T O Z O T T a Bokor Öko Csoport havonkénti találkozóinak helye!!

A decemberi találkozótól kezdôdôen a Bokor-portán (Budapest, VII. ker. Szentkirályi u. 49. kaputelefon-kód: 34) várunk minden érdeklôdôt.

Szervezô: Farkas István (mhelyi tel: 2666-071).

Idôpontok (mindig hétfôn 17-tôl 20 óráig):
1997 XII.8. - Dôry István: Kedves ökológusok szektája
1998 I.12. - Sipos S. Gyula: Halálcsillag vagy szeretetföldje
II.9. - Zsombok György: Az én falum
III.9. - Fülep Dániel: Gondolatok a környezetvédelemrôl
IV.6. - Demeczky Jenô: A világválság lélektani okai
V.11. - Magyar Laci és Laura: Mi újság Székesfehérváron



Cikkek, dokumentumok

1.

Wouter Biesiot: Mi a fenntartható fogyasztás?


Kérdez: Neva Goodwin, válaszol: Wouter Biesiot. A következô levélváltás a Balaton email listáján túl jó volt ahhoz, hogy elmenjünk mellette. Betsy Tailor kezdte gyakorlati tanácsokat kérve a fenntarthatóbb fogyasztásról. Azután Neva Goodwin és Wouter Biesiot hozzászóltak.


Neva: Általános feltételezés, hogy a természetes szálak környezetbarátabbak, mint a szintetikusak, de a gyapotot pl. gyakran nagyon peszticid- és vízigényes módon termesztik. Nem ismerem a szintetikus anyagok költségeit (és nagyon érdekelne az eredmény, ha valaki, aki otthonos a témában, összehasonlítaná) Ä de ideges vagyok, ha túl hamar döntenek a "természetes" javára a "szintetikussal" szemben.

Wouter: Valóban óvatosnak kell lennünk ezekkel az összehasonlításokkal. Ha energia/CO2 alapon tesszük ezt, akkor a "természetes" termékek, mint pl. a gyapjú fognak gyôzni. De ha egy globálisabb paraméter, pl. CO2-ekvivalensek szerint tesszük ezt, akkor az ellenkezôje is igaz lehet (pl. a CH4 miatt, melyet a kérôdzôk szabadítanak fel.) A 'nyilvánvaló' megoldás természetesen az, hogy olyan ruhákat viseljünk, melyek hosszú élettartamúak, jól javíthatók és divatja-múlhatatlan mintájúak; kis készlet és viszonylag állandó ruhatár lesz az eredmény. Ennek következtében a környezeti teher elhanyagolható lesz.

A természetbôl való kivonás (szálak, keverékek) több energiát használhat el, mint a vegyi anyagokból való elôállítás. Kis terméshozamú eljárásnál olyan sok energia megy el az aratással és a koncentrálással, hogy a modern vegyészet ennél jobbat tud (pl. hagymaolaj). A magas terméshozamú terményeknél más a helyzet. Ott a problémát a trágyázás, víz, gyomirtás, stb. jelenti. A magas befektetésû, nagy hasznot nyújtó rendszerek kelendôek rövidtávú elônyeik miatt, s csaknem mindig hosszú távú katasztrófához vezetnek. Ha ezt számításba vesszük, a hangsúly nagy valószínûséggel a "természetes" javára fog billenni, de nem mindig!

Ha további ötleteket szeretnél, hogyan lehet minél kisebb környezeti nyomást gyakorolva élni, próbáld meg a következôket (saját életünkbôl és/vagy tanulmányokból vettük):

Étel: Válogass az évszak terményeibôl; feldolgozás nélküli, rövid távolságról beszerzett, mûanyag-csomagolás nélküli ételt; fôzz természetes gázon vagy megújuló energiával indukált árammal.

Árucikkek: Legyenek energiatakarékosak, javíthatók, újra felhasználhatók, kevés csomagolással (és az is újra felhasználható legyen); ne támogassunk és idôszakosan se használjunk hamar eldobandó készülékeket, legelsôsorban is semmit, ami elemmel mûködik (egy eldobható elem 1 KWh-ja 20-50 KWh-ba kerül a termelésben, összeszerelésben, szállításban)! S ha mégis rákényszerülsz, használj újratölthetô elemeket, jól mûködô újratöltô készülékkel (így 1 KWh 2-5 KWh-ba kerül a termelésben, ha legalább 100-szor újratöltünk).

Szállítás: Csökkentsd a mérföldek számát; válts tömegközlekedési eszközökre vagy vegyél ultratakarékos autót luxusfelszerelések nélkül; átlagosan legalább ketten üljenek benne; minden utat a legkevesebb kárt okozó módon oldj meg (ez gyakran azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell fizikailag utazni-szállítani!).

Lakás: A kis méretek jobbak, mint a nagy; vezess be energiatakarékos intézkedéseket, de ne az energia napi árából indulj ki, hanem az energiagazdálkodásból. Gondolkodj rendszerekben, pl. legyél okosabb, mint a mesterséges fûtô-légkondícionáló rendszerek: használj megfelelô szellôztetést (vagy ventillátort a mennyezeten vagy pulóvert).

Pihenés: Nos, találgathatsz: nagy távolságú ill. rövid, de sok energiát igénylô utazások, vagy keveset felhasználó és kevés kárt okozó lehetôségek. Rendszerint minél gyorsabban halad valami, annál több kárt okoz.

Ha követed ezeket az irányvonalakat, az azt is jelenti Ä kell jelentenie Ä, hogy pénzt takarítasz meg háztartásodban. Mindezeket használd arra, hogy kevesebb munkaórát kelljen dolgoznod Ä akár most, akár a jövôben (tedd a pénzt a zöld bankba). Ismerd fel ezeknek az óráknak értékes mivoltát és töltsd el ôket eszerint!




Eredeti cím: What is Sustainable Consumption
Nyelv: angol
Eredeti méret: teljes fordítás
Forrás: The Balaton Bulletin (Spring 1997)
Fordította: T. T.


2.

A gazdagok profitja és luxusa veszélyezteti a világot a klímaváltozással

Kyoto, Japan: A klímaváltozás okozta veszélyek egyre nônek, ha a világ nem változtatja meg gyorsan értékrendszerét és továbbra is alárendeli a többség életét és jólétét a kevesek profitjának és luxusának - nyilatkozta a globális fölmelegedés egy egyházi szakértôje. Az Egyházak Világtanácsa klímaváltozás program koordinátora figyelmeztetett, hogy az ipar és a gazdag országok mohósága veszélyezteti a szegényeket és a jövô generációkat. A beszéd nov. 30-án a civil szervezetek találkozóján hangzott el Kyoto-ban, az ENSZ klímakonferenciájának megnyitása elôtti napon.




Eredeti cím: 'Profits and luxury' of the rich put world at risk through climate change
Nyelv: angol
Eredeti méret: 811 szó
Forrás: Ecumenical News International, 1 December 1997



Melléklet


Gaia Sajtószemle, 320. szám fordított anyagai.

Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)
Szerkesztô: György Lajos (Pi), [email protected]

TARTALOM

David levele
10. Hírek
16. Harmadik Világ
17. Közlekedés
1. Víz
2. Levegô
3. Növényvilág
4. Állatvilág
Az FCNL Kelet-Timorról
Földrengés a Narmada-gátnál
Éghajlat-gondok
Tûz és füst
Halászat és haltenyésztés


Részletek David McReynolds levelébôl.
(1997 november 4. ) Szervezet: AOL (http://www.aol.com)

Kedves Lajos, ne bátortalanodjál el. De, miután ez emberi tulajdonság,
ne hagyd, hogy megállítsanak. Mi itt (az EA-ban) megtesszük, ami tôlünk
telik. Növekszik az ellenállás a NATO-bôvítés ügyében, és egyre többen
kérdezik meg, hogy minek nekünk NATO egyáltalán, hogy - ridegen fogalmazva - miért kell az EA "birodalmi" ellenôrzését kiterjeszteni Európára. Ez
különbözik ugyan a szovjet uralomtól, lehetôvé téve a demokratikus
szabadságjogok érvényesülését, de alapvetôen mégis csak amerikai uralom.

Folytasd tiszta hittel. Mi radikálisok nem tehetünk mást, mint, hogy a
meggyôzôdésünk szerint cselekedjünk, érvekkel igyekezzük meggyôzni az
ellentétes véleményen lévôket, remélve, hogy hosszabb távon, a nemzetközi
kapcsolatok segítségével meg tudjuk valósítani az egyetértés közösséget,
amelynek ereje van.

Magam is kedvetlen vagyok. Azonban igaz, hogy "our side has more fun" (#),
akkor is, ha veszítünk. Fontos, hogy jó lelkiismerettel tudjunk aludni.
Béke és szolidaritás, Dávid.

# kb.: a mi oldalunkon több a vidámság, több örömet ad ez a küzdelem.


The Nation, 1997. okt. 20, S.R. Schwenninger: The case Against NATO -
néhány részlet. Az EA rossz üzenetet küld mind Oroszországnak, mind a
korábbi VSZ országoknak. Ahelyett, hogy cinkosként segítenék az
utóbbiakat, azt kellene mondani a cseheknek és a lengyeleknek, hogy nekik
is saját érdekükben segíteniük kell a demokrácia megerôsítését
Oroszországban, s közelebb hozni ôket Nyugathoz, ahogyan Franciaország
tette egy nemzedékkel korábban Németországgal. Ezzel szemben a
NATO-bôvítéssel Washington azt sugallja Kelet-Európának, hogy a számukra
szükségtelen katonai szervezet révén elkerülhetik a nehézségeket. A
NATO-kiterjesztésnek esetleg, bár vitatható módon, de lehetnek rövidtávú
elônyei, pl. megjavíthatják a magyar-román viszonyt, de nem biztosítják a
tartós megbékélést Kelet-Európa sok ellentéte mellett. Pi


10. Hírek

A Right Livelihood Award (népiesen: Alternatív Nobel-díj) 1997 évi nyertesei:

Joseph Ki-Zerbo, (Burkina Faso, 75) történész, Fekete-Afrika alapvetô
kérdéseivel foglalkozik.

Mycle Schneider (Franciaország, 38), a WISE-Paris munkatársa és
Jinzaburo Takagi (Japán, 59), vegyész, a plutónium elôállítása, szállítása
és elhelyezése körüli kérdésekkel foglalkoznak.

Michael Succow (Németország, azelôtt NDK, 56), biológus,
természetvédelem, talajtan, veszélyeztetett növényközösségek a
szakterülete, Mongóliában és Etiópiában is dolgozott.

Cindy Duehring (EÁ, 37), súlyosan megbetegedett a növényvédôszerektôl,
kutatásokat végzett a vegyi érzékenységgel kapcsolatban, egyéni tragédiája
nyomán rendkívüli bátorsággal és kitartással életét a mérgezô hatású
vegyületek megismerésére, az emberiség szolgálatába állította.

Részletes anyagot kaptam róluk és az összes eddigi jutalmazott
jegyzékét, 1980-tól napjainkig, pl. Bill Mollison, Petra Kelly, Amory and
Hunter Lovins, Duna Kör, Chipko Mozgalom, Modecháj Vanunu, E. Goldsmith,
Narmada Mozgalom, Vandana Shiva, Herman Daly stb. Ha valakinek szüksége
van rá, szóljon.


The Defense Monitor - most kaptam kézhez az amerikai lap 1997. februári
számát. A lap kemény NATO ellenes szemléletû. A szerkesztôi nyugalmazott
magas rangú katonatisztek. Kapcsolat: [email protected]


16. Harmadik Világ

Third World Resurgence No. 85, p., 2 Indian Commission calls for
biodiversity law (Indiai bizottság biosokféleségi törvény megalkotására
szólít)

Egy volt legfelsô bírákból álló háromtagú indiai bizottság egy idén
augusztusban tartott háromnapos közmeghallgatás után kiadott
nyilatkozatában átfogó biosokféleségi törvény megalkotását javasolta.
Ennek a közösségi tulajdonon kell alapulnia, ahol az állam a külsô,
kereskedelmi és gazdasági hasznosítás során vagyonkezelôi szerepet
játszik. India a világ biodiverzitási központjainak egyike, sokfélesége
mégis gyors ütemben pusztul elsôsorban a ritka fajokkal való kereskedelem
és azok nagyvállalatok általi kisajátítása révén. Ugyanakkor Indiában - a
nyugati mintától eltérôen a biológiai sokféleség megôrzése és gondozása
mindig is közösségi feladat volt.

Az indiai egészségügy 70%-a még ma is gyógynövényeken és hagyományos
terápiákon alapul, és a vetômagok sokféleségének fenntartásában hasonló a
parasztok jelentôsége. A Riói Biodiverzitási Egyezmény is elismeri a
parasztok szerepét és jogait a biológiai sokféleség megôrzésében, a
Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szellemi tulajdonjogokról szóló
rendelkezései azonban lehetôvé teszik ezek szabadalmaztatását. A törvény
célja tehát az lenne, hogy megakadályozza a biológiai vagyonnak a
nyilvánosból a magánszektorba való átkerülését. A WTO rendelkezései
szerint minden országnak 2000-ig meg kell alkotnia a növényfajták
tulajdonlásának védelmérôl szóló törvényét, azonban ad egy lehetôséget az
eredeti (sui generis) tulajdonformák fenntartására. Félô azonban, hogy ezt
a lehetôséget az 1999-ben esedékes felülvizsgálat során meg fogják
szüntetni, ezért Indiának mind nemzeti, mind nemzetközi szinten idôben fel
kell lépnie biológiai örökségének megtartása érdekében. MV


Zöld Pók 1997. október 31 - Feladó: [email protected], küldi:
[email protected]

FCNL (Friends Committee on National Legislation, US) október 30-i
levele. A Kongresszus által tárgyalt kérdések: fegyverellenôrzés, polgári
jogok és törvényes bevándorlók élelmiszerei (food stamps).

Emberi jogok Kelet-Timoron: megvitatják azt a javaslatot, hogy
szüntessék meg Indonézia katonai támogatását és az anyagi segítséget,
ezzel állást foglalva Kelet-Timor népének emberi jogai mellett. Az indonéz
hadsereg éveken át megsértette ezt, gyakran amerikai fegyverekkel. Egy
további álláspont szerint csökkentsék a fegyverek eladását és az indonéz
kormány nyilatkozzon, hogy a fegyvereket és helikoptereket nem használják
fel Kelet-Timoron. Egy javaslat szerint ítéljék el Kelet-Timor
megszállását és szólítsanak fel a "konfliktus" (Szerk: azaz népirtás)
békés megoldására.

További tárgykörök: Fegyverkereskedelem; Emberi jogokról (színesek,
nôk); Food stamps for legal immigrants (nem tudom itt mi a stamps, valami
olyasmi, amivel segítik a szegény bevándorló családokat).


17. Közlekedés

Nature 382, 741. - 1996. augusztus - In search of anger (Keresvén a
dühöt) - A közúti közlekedés számlájára írható sok CO, NO2, SO2, benzol,
1,3-butadién, Pb és korom; következésképpen hörgôbetegségek, fehérvérûség,
szívroham. Mindezzel együtt a brit kormány hiába jelentette be legújabb
levegôminôségi tervezetét, az ugyanis az európai szabályozás függvénye, és
a költségekkel nem számol.

Nagyívû jövôképek helyett be kellene vezetni a háromévesnél idôsebb
autók évenkénti ellenôrzését (noné, ezek még itt tartanak - gör), és a
rendôröknek meg kellene büntetniük a koszt köpködô jármûveket. Emellett az
autózás költségeit folyamatosan emelni kell. A népeknek mérgesebbeknek
kellene lenniük, hamár annyi mérget nyeltek. Olajjal kapcsolatban a zöldek
csak a fúrótorony kapcsán tudták mozgósítani az embereket, a saját tüdejük
ügyében teljes kudarcot vallanak. (gör)


1. Víz

Chemical and Engineering News, May 5, 1997(p.45): Warmer Temperatures
Changing Chemistry of Alpine Lakes (Melegebb idôjárás megváltoztatja az
alpesi tavak kémiáját), Univ. Innsbruck, Inst. für Zoologie und
Limnologie, R.Psenner és mtsai: 1985-95. folyamán 57 távoli alpesi tó
pH-ja növekedett, nagyobb lett a szilikát-, szulfát-, kalcium-, magnézium-
, nátrium és káliumtartalom, a nitrátmennyiség csökkent. Okát az átlagosan
1 fokkal magasabb hômérsékletben vélik föllelni: a jégtakaró rövidebb
ideig vagy egyáltalán nem zárja el a vizet a fénytôl és levegôtôl. Mivel a
víz folyékony állapota gyakoribb lett, a talajbemosódás erôteljesebb -
több ásványi anyag. A fokozottabb biológiai aktivitás miatt kisebb a
nitrát mennyisége. ZsGy


Third World Resurgence No. 83 p. 2 Andrew Nette: Mekong river
Commission: Going with the money (Mekong Folyam Bizottság: a pénz után
mennek) Laosz, Vietnam, Kambodzsa és Thaiföld kormányai 1995 áprilisában
írták alá az Együttmûködés a Mekong-medence fenntartható fejlôdésérôl
szóló egyezményt.

Helyi társadalmi szervezetek azonban már ekkor élesen bírálták a
szerzôdést tetô alá hozó Mekong Folyam Bizottságot, mondván, hogy az nem a
térség fenntartható fejlôdését szolgálja, hanem a Világbank és fôként az
Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) terveinek megvalósítását. A pénztelen
Bizottság meglévô meteorológiai, vízügyi, halászati stb. adatbázisait
csakugyan az ADB hasznosítja nagyarányú erômû-építési és öntözési
terveinek kidolgozásához. Egy norvég tanácsadó cég 1994-ben a Bank
megbízásából 300 lehetséges erômû-helyszínt vizsgált meg a Mekong
mellékfolyóin, amelyek közül a szóbajöhetô 31 összesen 6130 MW energiát
szolgáltatna. Nincsen egyetértés a Bizottságban résztvevô országok között
sem: Vietnam pl. aggódik Thaiföld folyóelterelési tervei miatt, amelyekkel
az ország északi területének öntözését kívánják megoldani. Ez
veszélyeztetné a Mekong-deltában fekvô legfontosabb vietnami rizstermelô
területek vízellátását. A Bizottság ezen fejlesztési tervek révén eredeti
feladatával szemben egyre inkább a privát befektetôk "beszállítójává" válik. MV


Third World Resurgence No. 84, p.4 Partick McCully: Earthquake hits
Narmada Valley (Földrengés rázza meg a Narmada völgyét)

Május 22.-én 6-os erôsségû földrengést észleltek Jabalpur közelében,
amely kioltotta 50 ember életét és megsebesített ezret. Az indiai
szeizmológusok már 20 éve figyelmeztetnek a térségben megnövekedett
gyakoriságú földmozgásokra, amelyeket a Narmada folyón épült gátakkal
hoznak kapcsolatba. Az ezek ellen küzdô helyi szervezetek követelik egy
független kormánybizottság felállítását, amely kiértékelné a szeizmológiai
adatokat, és addig is a folyó építkezések leállítását. A leghírhedtebb,
Sardar Sardovar gát építését már márciusban, a Legfelsô Bíróság döntését
követôen felfüggesztették. A bíróság azért tagadta meg a gát jelenlegi
63,5 m-es magasságának kétszeresére emeléséhez szükséges engedély
kiadását, mert a befektetôk nem tudták kielégítôen kompenzálni az
elárasztott területekrôl kitelepítendô földmûvelôket. Eközben a "Mentsük
meg a Namadát" mozgalom sem maradt tétlen: tavaly decemberben egy 50 000
embert megmozgató tömeggyûlést szerveztek, amelyre az indiai gátépítéseket
ellenzô 15 közösség képviselôi mellett Nepálból és Thaiföldrôl is érkeztek
hasonló beruházások ellen küzdô aktivisták. MV


2. Levegô

Chemical and Engineering News, May 5, 1997, Democrats Balk at Proposed
Air Standards (Demokraták visszariadtak a javasolt légtisztasági
határoktól) 42 demokrata (szenátor) csatlakozott azokhoz, akiket komoly
aggodalommal töltenek el az EPA (Environmental Protection Agency,
Környezetvédelmi Hivatal) által az ózonra és porra javasolt új
légtisztasági határértékek. Aggódnak több, mint 400 olyan ország miatt,
ahol a légtisztaság javul - úgymond - a szigorúbb légtisztaság miatt
(gazdaságilag) jelentéktelenné válnak.

Elsôsorban természetesen a városok érintettek, az új határértékek
akadályoznák a városok (EÁ-beli) újraélesztési programját. "Vannak más
módok is arra, hogy a kívánt célokat elérjük, a levegôt megtisztítsuk, és
a lakosság egészségvédelme megfelelô legyen" - írják. (S én kérdezem, hogy
ezek vajon mik lehetnek? - Zsgy.) ZsGy


Nature 385 (6611), 35. - 1997. január 2. - G. Philander: Current
affairs (Áramló ügyek) - Könyv: Currents of change: El Nino's impact on
climate and society. By M.H. Glantz. Cambridge Univ. Press, 1996. Pp. 194,
$20 (pbk). - A könyv tudományos magyarázatai gyengék, de olvasmányos és
magával ragadó. Sokáig elkülönülten tanulmányozták a Peru-Equador-parti
vizek felmelegedését, és az indiai monszun elmaradásának okait. Az ötvenes
évek végén kezdték összekötni a jelenségeket, de igazából csak a nagyon
súlyos 1982-83-as El Nino után vetették rá magukat. Az El Nino annyi
mindent érint, hogy általános áremelkedést okoz. Az elôrejelzések
fejlôdnek, ennek ellenére éppen az utolsót sikerült nem megjósolni. (gör)


Nature 385(6617), 577-8. - 1997. február 13. - M.A. Rex: An oblique
slant in deep-sea biodiversity (Ferde hajlamok a mélytengeri
biosokféleségben) -

vagyishogy a Föld tengelyhajlásának változásai kihatnak a mélytengeri
élôvilágra is, bár eddig ezt minden éghajlatváltozásra érzéketlennek
gondolták. Ebben fôleg megint csak az az érdekes, hogy kis éghajlat-
piszkálásra az egész élôvilág képes reagálni, még ott lent is. (gör)


Nature 386(6621), 103. - 1997. március 13. - E. Mashood: US seeks
greenhouse gas cuts from the Third World (Az amik a Harmadik Világtól
várják az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését) - egy elôzô heti bonni
összejövetelen. A jenkik szerint egyes fejlôdôket már most ösztökélni
kell, egyelôre önkéntes alapon, míg 2005-tôl mindenkinek csökkentenie
kellene. Kína kivonulással fenyegetôzik, a többiek is inkább csak a
fejletteknél csökkentenének (az EU is). A szigetek és a zöldek 2005-re az
1990-es szint 20%-os csökkentését szeretnék, az EU 15%-ot. Ausztrália és
az olajtermelôk ellentételezést követelnek. (gör)


Nature 386(6621), 131-2. - 1997. március 13. - K.E. Trenberth: The
use and abuse of climate models (Az éghajlatmodellek haszna és kára) - Az
emberiség hatalmas léptékû kísérletet folytat: piszkálja az éghajlatot, és
várja, mi lesz. Bármi is lesz, a kísérletet nem lehet hirtelen abbahagyni
- a széndioxid tartózkodási ideje a légkörben több száz évre tehetô, így a
kibocsátás növekedésének azonnali megállítása sem eredményezi a CO2-szint
emelkedésének megállítását. Jobb híján számítógépes modelleket gyártunk,
hogy egy kicsit lássunk elôrefelé is. Ezek korlátait azonban jól mutatja,
hogy az idôjárás-elôrejelzés is csak két hétre mûködik - azután jön a
káosz. Hosszú. (gör)


Nature 386(6622), 227-8. - 1997. március 20. - A. J. Kaufman: An ice
age in the tropics (Trópusi jégkorszak) - volt milliárd évekkel ezelôtt,
azaz akkora jégkorszakok voltak, hogy csak talán az egyenlítô közvetlen
környéke maradt fagymentes. Ha ilyen állapot bekövetkezik, csak vulkáni
tevékenység billentheti ki az éghajlatot, ami feltehetôen így is történt.
A tanulság szokás szerint az, hogy nem sokat értünk az egészbôl, csak
piszkáljuk. (gör)


Nature 386(6626),. 659-70. - 1997. április 17. - I. Fung: A greener
north (Zöldebb Észak) - Az elmúlt 200 év legmelegebb idôszaka éppen
1980-tól napjainkig tart. Ezen idôszakban az északi területek (a 45-70.
szélességi fokok között) növényzete aktívabb volt, mint korábban, mûholdas
mérések szerint; a tenyészidôszak hosszabbodott. Ez alighanem fokozott
szén-dioxid-megkötéshez vezetett, ami az üvegház ellen hat. (gör)


Third World Resurgence No. 83 p. 16 Climate Change discord a rehearsal
for Kyoto? (Éghajlatváltozási egyet-nem-értés: fôpróba Kyotóra?) Az ENSZ
júniusi rendkívüli közgyûlése arra is alkalmat adott a jelenlévô
képviselôknek, hogy nyomást gyakoroljanak saját álláspontjuk érdekében az
Éghajlat-változási Keretegyezmény Feleinek ôsszel Kyotóban esedékes 3.
Konferenciája elôtt. A tét egy kötelezô érvényû szerzôdés megalkotása,
amely elôírná a fejlett országok üvegházgáz-kibocsátásának csökkentését.
Egyes országok - pl. az Európai Unió - már kidolgozták álláspontjukat:
15%-os kibocsátás-csökkentés 2010-ig az 1990-es szinthez képest; mások
viszont még nem, így pl. az EÁ csak akkor hajlandó erre, ha egyes nagy
fejlôdô országok is kötelezettséget vállalnak.

Clinton elnök New York-i beszédében is - a Kongresszus nyomására -
visszautasította a 15%-os célt. Ugyanakkor a számszerûsített célokért
folyó csata már az ENSZ közgyûlés elôtt, a G7 denveri csúcstalálkozóján
eldôlt, amikor 2010-ig csak "értelmes, kivitelezhetô és igazságos"
csökkentésrôl döntöttek, számok nélkül. A fejlôdô országok között csak a
Kis Szigetállamok képviselnek egységes álláspontot, amely még az EU-énál
is messzebbre megy: 20%-os csökkentés 2005-ig. Mások - elsôsorban az
olajtermelô országok - mindenfajta intézkedést elleneznek. Az elkövetkezô
hónapokban várhatóan ez az ügy lesz a nemzetközi környezetvédelmi és
fejlesztési dolgok középpontjában, a Kyotóig rendezendô két bonni
elôkészítô tárgyalás (júl. 28.- aug. 7 és okt. 20-31.) révén. MV


Third World Resurgence No. 86, p. 5. John Mate: Saving the ozone layer -

The Montreal Protocol and moral priorities (Az ózonréteg megmentése - a
Montreali Egyezmény és a morális elsôbbségek) Az amerikai dohányipar az
elkövetkezô években várhatóan 368,5 milliárd $-t fog fizetni az emberi
egészség tudatos megkárosításáért. Ezen az alapon a vegyipar becslések 400
és 3200 milliárd $ közötti összeggel tartozik az ózonréteg rombolása
miatt. A Greenpeace 1995-ös tanulmánya szerint az ózonlyuk felfedezése óta
eltelt évtizedben a vegyipar évi 3 millárd $ hasznot húzott az
ózonkárosító anyagok gyártásából. Az 1990-ben aláírt Montreali Egyezmény
elôírta egy többoldalú alap felállítását a károk elhárítására, ebbe
azonban eddig csak 650 millió $ folyt be, jobbára a fejlett országok
adófizetôinek pénzébôl, s ennek jó része is az ipar zsebébe vándorolt a
freonokat kiváltó anyagok (HCFC, HFC) kifejlesztésére. A freonok
használatának 2006-ig történô teljes kiváltásához azonban ezen összeg
legalább kétszeresére lenne szükség - azaz az iparnak is hozzá kellene
legalább ennyivel járulnia az általa okozott károk csökkentéséhez. Még
manapság is a 10 évvel ezelötti freon mennyiség 34-40%-át használjuk fel
évente. A freongyártásban érdekelt vegyipar legveszedelmesebb oldala a 3D
taktikája: DENY (tagadd le a felelôsséget), DELAY (késleltesd az
intézkedéseket), DOMINATE (urald a piacot és a kormányok akcióit) és végül
DUMP (telepítsd át az ipart oda, ahol még elfogadják). MV


3. Növényvilág

Nature 385(6618), 667. - 1997. február 20. - D. Buffer: Chair of GMO
panel resigns over maize (A génpiszkálási bizottság elnöke lemondott a
kukorica miatt) - Franciaországban, merthogy a kormány betiltotta a
kukoricát, az elnök meg értelmetlennek érezte a további tanácsadást.
Ugyanezen Ciba-Geigy tengerit az EC behozatalra engedélyezte, ami kissé
logikátlanná teszi a kormánydöntést. Takarmányként etetni szabad, enni
szabad, mindent szabad, csak termeszteni nem. (mindenesetre érdekes, hogy
a kukoricát olyan kártevô elleni méregtermeléssel szerelték fel, mely a
termés 5-10%-át kárteszi. Számomra innen a karosszékbôl nem igazán könnyû
felfogni, hogy 5-10%-os termésnövekedésért érdemes lenne ekkora felhajtást
csapni, vagy ez már sok-sok vegyszer után értendô? És ha most nem kell az
a sok vegyszer?) (gör)


Nature 385(6617), 570. - 1997. február 13. - E. Masood: 'Medicinal
plants threatened by over-use' ("A gyógynövényeket a túlhasználás
fenyegeti") - egy londoni jelentés szerint. 18 faj azonnali védelemre
szorul, 12-nek a felhasználása meg fog kétszerezôdni a következô tíz
évben, ha nem tesznek valamit. Indiában az utóbbi tíz évben (évi?) 25%-kal
nôtt a gyógynövény-eladás. Európában Németország a legnagyobb fogyasztó,
utána következik Franciaország és Anglia. A kormányoktól független
vállalatszövetségek korlátot szabhatnak a fogyasztásnak. Mások szerint
máris hatékony intézkedések születtek. A jelentés veszélyeztetettnek
tekinti a páfrányfenyôt (Ginkgo biloba) is, mely valóban kihalt
ôshazájában, Kínában, de számos helyen tenyész Európában és Amerikában.

Mindenesetre kétezer tonnát használnak fel belôle az idén, jövôre már
26%-kal többet. Fôleg Kínában és Indiában kell sürgôsen tenni valamit,
hiszen ott az embereknek nem lesz semmi gyógyszerük, ha az
gyógynövényeiket is eladják pár dollárért. (gör)


Third World Resurgence No. 86, p. 7 Hira Jhamtani: Fire and haze: a
routine environmental disaster (Tûz és füst: egy megszokott környezeti
katasztrófa)

Az indonéziai erdôtüzek az utóbbi 15 évben, az elsô 1982-es tûzvész óta
"megszokott" környezeti katasztrófává váltak. Ekkor egyedül Kalimantanban
3 millió ha erdô semmisült meg, azóta 1987-ben, 1991-ben, 1994-ben és idén
kerül sor nagyobb tüzekre. Sokáig az El Ninot és az égetéses gazdálkodást
folytató kisparasztokat okolták a katasztrófáért. Mára azonban világossá
vált, hogy a tûzvészek sokkal inkább emberi, mint természeti eredetûek, és
megfelelô gazdálkodással legalábbis csökkenteni lehetne az El Nino
hatásait. A nagy erdôkitermelô vállalatok rengeteg hulladékfát hagynak
szanaszét maguk után - az indonéz környezetvédelmi miniszter szerint 30
millió m3 fa hever a fakitermelési területeken; másrészt a nagyüzemi
ültetvények sokkal nagyobb mértékû erdôégetéssel járnak, mint a
hagyományos gazdálkodás.

A tüzek elterjedésének megakadályozására egyesített erôfeszítésekre
lenne szükség. Bár Indonézia 1995-ben létrehozott egy mûholdas megfigyelô
rendszert, és a meteorológusok fel is hívták a figyelmet az idén várható,
hosszú és esôtlen száraz évszakra, a többi minisztérium semmit nem tett a
katasztrófa megakadályozására. Ugyanakkor a tüzek fellobbanása után azok
eloltása szinte lehetetlen: a füstben pl. a felhôképzô repülôk sem tudnak
felszállni. Az okozott kár szinte felbecsülhetetlen (idén 300 ezer ha-n
égett az erdô, 20 millió embernek okozva egészségi problémákat), és
nemcsak Indonéziát, hanem a környezô országokat is érinti, ezért
nemzetközi (ASEAN) együttmûködésre van szükség a károk elhárítására. Újra
kell gondolni az erdômûvelés módjait, és szigorúan szabályozni az erdôt
felégetô vállalatok tevékenységét. MV


4. Állatvilág

Nature 385(6618), 668. - 1997. február 20. - C Macilwain: Sceptics and
salmon challenge scientists (A kétkedôk és a lazacok támadják a tudósokat)
- merthogy most éppen azt találták ki, hogy a Columbia folyó megcsappant
lazacállományát csak négy vízierômû felrobbantása árán lehet helyrehozni.

Csakhogy a népek már nem hisznek a tüdôsöknek, akik eddig is csak kárt
okoztak szerintük. A század elején évente 16 millió lazac úszott fel a
Colorado-n, jelenleg mintegy 1 millió, akik 10%-a szaporodgat azután
természetes úton, a többiek némi segítséggel. Ezen segítség éppenséggel
káros is lehet, ha gyengécske génállományokat szaporít. Alapvetôen senki
sem tudja, mitôl lett ilyen kevés a lazac. A tudósok a folyóbeli
túlhalászást és az erômûveket okolják, a népek a vízszennyezést és a
tengeri túlhalászást (a folyóparti népek, nyilván). Az új (robbantós)
tervezet a helyi erôfeszítések helyett az egész folyórendszer
összetettségét tekinti, és elismeri a múlt hibáit. Olyannyira, hogy az
eddig elköltött 2-3 milliárd $-t újabb 1 milliárddal tetézné (ennyiért
robbantanak fel arrafelé négy erômûvet), meg a kiesett energia évi 250
millió dolláros költségével (ami, ha jól számolom, 2,5 $/lazac/év, ha
felszaporodnak mondjuk 10 millióra). Jelenleg évi 220 millió $-t költenek
a halakra, kb. ugyanennyit kapnak a vízierômûvek támogatásként, szóval az
egész évi 450 millió (azaz 450 $/lazac, a hülyének is megéri). (gör)


Nature 385(6619), 776-7. - 1997. február 27. - P.H. Harvey és R.M. May:
Case studies of extinction (Kihalási esettanulmányok) - meg a kutatót is
Case-nak hívják, aki kikutatta, hogy pl. szigetek esetében a madárfajok
kihalását kb. ugyanannyi faj bevándorlása követi, így a biosokféleség
marad ugyanakkora, legalábbis a szigeten.(Hm. Gondolom ez a bioizé csak a
fajok számát veszi figyelembe, a rokonsági fokukat nem, gör). Mivel
azonban a kipusztult fajok jó eséllyel endemikusak, azaz csak ott laktak,
a betelepülôk meg nyilván nem, az össz-sokféleség csökken. Bonyolult,
mindenesetre ha új életteret nyitnak egy elpusztult helyén, a betelepülôk
nagyobb száma miatt a sokféleség nôhet. A madarak a legjobb jelzôfajok, ha
a védendô terület nagyságát kell meghatározni. (gör)


Nature 386(6621), 106-110. - 1997. március 13. - Összeállítás:
Halászat/haltenyésztés. - A Csendes- és Atlanti-óceán halnépességének
kétharmada kimerülôben van, vagy már túlhalászták, és csak lassan tér
magához. A tudósok szerint ez mind azért van, mert nem hallgatnak rájuk.
Mások szerint ez nem meglepô, mert egyre bonyolultabban mondják, amit
mondanak, és túl óvatosan. A megengedett mennyiségek ellenôrzése
lehetetlen, inkább az egy hajóra jutó területet, illetve a hajók nagyságát
kellene szabályozni. A biológusok túlságosan csôlátók, figyelembe kell
venni az ipar érdekeit is. Máshol, például Kínában, Japánban, Indiában és
Chilében a családi halászat a jelentôsebb, az ô politikai
ellenállóképességük kisebb, könnyen áldozatul esnek a tudománynak.

Kanadában a tôkehal-népesség összeomlását nem látták elôre, öt évvel
ezelôtt le kellett zárni a területet, ami 40000 munkanélkülit
eredményezett. Kicsit túl sokat bizonytalankodtak az adatok felett. A FAO
szerint 2010-ig nem lehet növelni a fogást, csakhogy közben az emberi
népesség nô, így évi 19 millió tonna hiány keletkezik, melyet
haltenyésztéssel kellene pótolni. A fô halászok Kína, Japán és mindkét
Korea. A japánok évente és fejente 70 kg halat esznek, az európaiak,
amerikaiak 22-t.

A tudósok most megpróbálják a halászokat bevonni a
megfigyelô-programokba, hogy ne ellenségként álljanak szemben.

A haltenyésztés, beleértve a rák-, osztriga- stb.-tenyésztést, sok
helyen, pl. Indiában és Kínában teljesen kipusztítja az eredeti
növényzetet, a tengerparti ôserdôket, betegségeket terjeszt és a halászok
egy részét megfosztja megélhetésétôl. Indiában már betiltották a
ráktenyésztést a mangrove-erdôkben, nedves területeken, közterületeken,
mezôgazdasági területeken; egy kg rák 15000 liter szennyvizet termel. Sok
tenyésztô pár évig üzemelteteti csak a farmot, aztán bezárja és odébbáll -
mielôtt a betegségek elhatalmasodnának. (gör)