BOCS Fordító

12. szám

(II. évf., 1997 okt. 18.)

Tartalom

E számunk az EarthAction (Föld Akció) nemzetközi hálózat ehavi éghajlatváltozás felhívását közli (e hálózat az 1992-es riói konferencia továbbviteléért dolgozik), amely lobbizáshoz és médiamunkához ad segítséget a december elején Kyotóban tartandó csúcstalálkozó elôtt.


1. Éghajlatváltozás (háttérinformáció)
2. Visszaszámlálás az éghajlatváltozásban (Sajtóközlemény)
3. Nincs hová bújni
4. Levélminta a minisztertanács egy tagjához
5. Minta parlamenti kérdésekre



Cikkek, dokumentumok

1.

Éghajlatváltozás (háttérinformáció)


Mit jelent az éghajlatváltozás?

Amióta az élet létezik, a vízgôz, a széndioxid és egyéb gázok természetes kibocsátása segített megôrizni a Föld hômérsékletét olyan tartományok között, amin belül még létezhet az élet. Ezek a kibocsátások az üvegházhoz hasonlóan csapdába ejtik a hôt a légkörben.

Az emberi tevékenységek ma már a természetes "üvegházhatáshoz" hozzáadódnak. A fosszilis anyagok (szén, olaj és gáz) égésekor széndioxid, metán és kénoxidgáz kibocsátása történik, melyek mind "üvegház gázok". Az erdô megköti a szenet az atmoszférából, ezért az erdôk pusztulása további széndioxid kibocsátás forrása. Az utóbbi száz évben az emberiség észrevehetôen megváltoztatta a levegô kémiai összetételét: a széntartalom aránya 25 %-kal növekedett, a kénoxidgáz szintje 19 %-kal és a metánné pedig 100 %-kal emelkedett. Eredményül a bolygó felmelegedése felgyorsult.


Bizonyítékok az éghajlatváltozásra

Habár a globális felmelegedést már évtizedekkel korábban meg lehetett jósolni, mindig nehéz volt teljes bizonyossággal azt állítani, hogy ez megtörtént és a tudósok mindig óvatosak voltak végsô következtetések levonásakor.

Tavaly ez megváltozott. A Kormányközi Éghajlatváltozás Tanács (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) 2500 szakemberbôl áll a világ minden részérôl, akiket a kormányok 1988-ban bíztak meg. 1996 elején megalkották második nagy jelentésüket. Most elôször a jelentés leszögezi, hogy a globális felmelegedés tudományos tény, és hogy a "bizonyítékok mérlegelése" azt mutatja, hogy az emberi tevékenység az oka. Figyelmeztettek, hogy a következô századra várható felmelegedés "nagyobb lehet az utóbbi 10.000 évben elôfordultak bármelyikénél".

Az elmúlt száz év idôjárási tanulmányai kimutatják, hogy a világ már melegedésnek indult. A tengerszintek már emelkednek is. A történelem tíz legmelegebb éve 1980 óta fordult elô. A globális felmelegedés már itt is van.


Miért okoz bajokat az éghajlatváltozás

Nem túlzás azt állítani, hogy az éghajlatváltozás az emberiség történelmének eddigi legnagyobb katasztrófáját okozhatja.

Az 1996-os IPCC jelentés szerint a felmelegedés elérheti a 3.5 C fokot (6 F fok) a következô század folyamán. Ez nem hangzik olyan soknak, de az elôzô jégkorszak tetôpontján, 15.000 évvel ezelôtt a bolygó átlag-hômérséklete csak 3-5 C (5-9 F) fokkal volt hidegebb a mainál.

Az IPCC jóslata szerint az óceánok szintje a következô évszázad végére 1 méterrel emelkedhet, a jégsapkák és gleccserek olvadásával párhuzamosan. Ez a szigetlakó népek teljes eltûnését és a tengerpartok elárasztását jelenti majd.

Több más veszély is van. A globális felmelegedés hatással lehet az óceáni áramlatokra is, melyek jelenleg bizonyos régiók hômérsékletét közvetlenül szabályozzák. A nagy területekre kiterjedô klimatikus változások - az IPCC szerint - szárazsághoz és éhínséghez vezethetnek a világ sok részén. Az ENSZ még arra is figyelmeztet, hogy a következô évszázadban a nemzetek még össze is háborúzhatnak a szûkös vízkészleteken.

A szélsôséges idôjárási események, mint pl. a hurrikánok egyre gyakrabban fordulnak majd elô. A globális felmelegedés az erdôk pusztulásához és - az élôhely változások miatt - fajok kihalásához vezethet. A sivatagok tovább terjeszkednek majd.

Egyszerûen fogalmazva, az emberiség egy gigantikus tudományos kísérletet végez a bolygóval és a következmények végzetesek lehetnek.


Mit tesznek a kormányaink ezzel kapcsolatban?

A Föld Csúcstalálkozón, 1992-ben 150 kormány aláírta az Éghajlatváltozás Keretegyezményt. De az aláírásuk ellenére sok kormány kereste, hogyan kerülheti el a cselekvést. Így egy gyenge egyezmény született.

A legtöbb iparosodott ország megígérte, hogy üvegházgáz kibocsátását 2000-re visszaállítja az 1990-es szintre - ami nem túl nagy csökkentés! A fejlôdô országok vállalták, hogy megpróbálják minimálisra szorítani a kibocsátást a gazdasági növekedés során.


A kiotói konferencia

Az éghajlatváltozás-egyezmény aláíróinak harmadik konferenciája Kiotóban, Japánban lesz, idén december 1-10 között. Ez a legnagyobb nemzetközi találkozó az éghajlatváltozással kapcsolatban 1992 óta. A világ kormányai eldöntik majd, hogy milyen célokat kell felállítani az ipari országok üvegházgáz kibocsátásának 2000. év utáni csökkentése érdekében. Ha elfogadják a Kis Szigetállamok Szövetsége (Alliance of Small Island States - AOIS) célját: 1990-es szint alatt 20 %-kal 2005-re lehetne az elsô lépés, de csak az elsô lépés a helyes irányban való elinduláshoz.

Eközben az IPCC azt mondja, hogy a világnak 50-70 %-os csökkentésre van szüksége már ahhoz, hogy az üvegházi gázok mai légköri szintje ne növekedjen tovább. Persze, a jelenlegi szint is már globális felmelegedést okoz, így még ennek a szintnek a megtartása sem elég.


Hogyan lehet csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását?

Három kulcseleme van a globális felmelegedés probléma-megoldásának. A következôket kell tennünk:

µttérni a fosszilis tüzelôanyagokról a megújuló energiaforrásokra, ilyenek pl. a napenergia, a szél, a biomassza és a kisléptékû vízierômûvek.

Használjuk az energiát nagyobb hatásfokkal, beleértve azt is, hogy a saját autó helyett a tömegközlekedést választjuk.

µllítsuk meg az erdôk kipusztítását.

Ezek mindegyikét technikailag meg tudjuk oldani, csak politikai akarat kell hozzá. Ezek a lépések nemcsak megelôznék az éghajlatváltozást, de megjavítanák az élet minôségét is, kisebb lenne a forgalom, kevesebb lenne a balesetek száma, kisebb lenne a légszennyezés és megôrizhetnénk a még meglévô nagy ôserdeinket a következô generációk számára.


Milyen egyezményekre van szükség?

A világ kormányainak meg kell egyezniük abban, hogy egy globális határértéket jelölnek meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintjeként és ezt az értéket évrôl évre csökkenteni fogják mindaddig, amíg annak hatása nem lesz számottevô a klimatikus változásokra.

Az elsô kérdés, amit ez felvet: a meghatározott globális érték megállapítása után ki mekkora százalékos részarányban bocsáthatja ki a gázokat? Ma a leggazdagabbak az emberiség 20 %-át teszik ki, de ôk bocsátják ki a jövônket veszélyeztetô legtöbb üvegházi gázt. A szegény nemzetek nem szívesen egyeznek bele, hogy az amúgy is alacsony kibocsátást még tovább csökkentsék egy fôre vetítve, csak azért, hogy ezzel is helyet adjanak a gazdagabbaknak a magasabb szintû fosszilis felhasználáshoz.

Mindenki számára egy hosszú távú megoldás lenne a megfelelô. Talán a legegyszerûbb és a legigazságosabb megoldás a globális érték felosztása lenne a népesség függvényében. Meg kell egyezni egy menetrendben, mely biztosítaná, hogy - átmeneti idôszak után - egyik nemzet sem bocsátana ki többet a megengedett szintnél.

Ez azt jelentené, hogy a leggazdagabb nemzeteknek gyorsan kellene csökkenteniük évrôl évre a kibocsátást, a szegényebbeknek pedig még arra is módjuk lehetne, hogy emeljék - de ne lépjék túl - a kibocsátást a megengedett biztonságos részarány szerint.

Mivel nem valószínû, hogy mindenki pontosan ugyanannyit bocsátana ki a jövôben, lehetôség nyílhatna a kibocsátási szintek árusítására is az országok között a megadott globális értéken belül.

A jelenlegi egyezmények szerint Berlinben az Afrikai Országok Csoportja ebbe az irányba mutatta meg az utat, kijelentve, hogy "egy globálisan jóváhagyott felsô érték az üvegházhatásért felelôs gázokra vonatkozóan csak akkor tartható meg, ha magunkévá tesszük a kibocsátási jogok tôke szerinti elvét."


Ki fizessen?

Az egyik probléma, hogy hogyan hozzuk létre azt a tôkét, ami a fejlôdô országok számára a megújuló energiaforrásokhoz, a tömegközlekedés javításához és az erdôk megvédéséhez szükséges, nem számítva az egyéb prioritásokat is. Ez egy lényeges szempont, mivel több év távlatában a "Harmadik Világ" elôrevetítve több üvegházi gázt bocsát majd ki, mint amennyit most az iparosodott országok.

A Föld Csúcstalálkozón 1992-ben az ipari országok megígérték, hogy "új és további forrásokat" találnak majd ezen feladatok megoldásához. Legtöbbjük megszegte ezt az ígéretét. Jelenleg nagyon kevés jele van csak annak, hogy a szükséges erôforrások maguktól összejönnének a nemzeti költségvetésekbôl.

Eredmény, hogy az ENSZ-ben egyre több szó esik nemzetközi megújuló források létrehozásáról, melybôl az ökológiailag fenntartható fejlesztéseket fizetnék. A legszélesebb körben megvitatott ötlet a "Föld Csúcstalálkozó +5" (Earth Summit +5) konferencián 1997 júniusában a légi közlekedés nemzetközi üzemanyag-adójára vonatkozott. (Ugyanis - ha jól tudom - a repülôgépek üzemanyaga jelenleg µFA-mentes. - A szerk.) Egy ilyen megközelítés jó reményeket adhat egy megbízható forrásteremtésre olyan mértékben, mely megvédené a Földet.

Politikai akadályokból elég sok van. A fosszilis üzemanyag ipar keményen lobbizik a hagyományos üzleti élet folytatása érdekében. A fô olajtermelô országok kormányai tagadják az éghajlatváltozás veszélyeit.

De amíg a kormányok vitatkoznak, a globális felmelegedés tovább folytatódik. Csak a világ közvéleménye biztosíthatja azt, hogy a tényleges lépéseket még idôben megtegyék.




Eredeti cím: Climate Change, Background Information


2.

Visszaszámlálás az éghajlatváltozásban (Sajtóközlemény)


Polgári csoportok nemzetközi hálózata indít kampányt, hogy a veszélyes éghajlatváltozás megelôzése ügyében határozott lépéseket tegyenek a világ államai. A kampány középpontjában egy konferencia áll, mely ezév decemberében, Japánban kerül megrendezésre. Ez lesz az éghajlatváltozással kapcsolatos legjelentôsebb találkozó az 1992-es Föld Csúcstalálkozó óta.


A Föld Akció (EarthAction) amely több mint 1600 szervezet globális hálózata 140 országból, most azon dolgozik, hogy a világ figyelmét ráirányítsa az "Éghajlatváltozási Egyezmény Résztvevôinek III. konferenciájára", mely december 1-10 között lesz Kyotoban, Japánban. A világ kormányai azért találkoznak ott, hogy megpróbáljanak megállapodásra jutni, milyen lépéseket tegyenek bolygónk jövô században várható veszélyes felmelegedésének megelôzésére.

Tavaly az éghajlattal foglalkozó, 2500 szakemberbôl álló csoport, akik a világ kormányainak tanácsadói, jelentették, hogy a Föld határozottan melegszik és csaknem bizonyos, hogy a "szénhidrogén üzemanyagok" égetése és az erdôirtások a felelôsek. A szénhidrogének égetése és az erdôirtás bizonyos gázokat juttat (fôleg széndioxidot) a légkörbe, melyek megfogják a nap hôjét, "üvegházhatást" eredményezve.

Az éghajlat szakemberei jelenleg olyan hômérséklet emelkedést jósolnak a jövô évszázadra, mely nagyobb lehet, mint bármelyik a legutóbbi jégkorszak óta, és arra figyelmeztetnek, hogy mindez a sivatagok terjedésével, szárazsággal, éhínséggel és sok állatfaj kihalásával járhat.

Ezek az elôrejelzések a Föld Akció szerint határozott nemzetközi lépéseket tesznek szükségessé az éghajlatváltozás megelôzésére. 1992-ben a Föld Csúcstalálkozón a világ legtöbb iparosodott országa egyetértett abban, hogy "üvegházhatású gázaik" kibocsátását 2000-re az 1990-es szintre csökkentik.

Amikor decemberben Kyotoban találkoznak, abban próbálnak egyezségre jutni, hogy 2000 után hogyan csökkentsék a kibocsátást.

A Föld Akció szigorú célkitûzést sürget Kyotoban. Szeretnénk, ha minden iparosodott ország egyetértene abban, hogy 2005-re kibocsátásukat 20 %-kal az 1990-es szint alá csökkentik és utána további csökkentéseket tesznek. "Ideje, hogy a kormányok komolyan vegyék az éghajlatváltozást - mondta a Föld Akció szóvivôje. A tudósok szerint a globális kibocsátást 50-70 %-kal kell visszaszorítani és ezzel még épphogy csak stabilizálódna (de nem csökkenne) a légkörben az üvegházhatású gázok szintje.

Mégis az ipari országok kormányainak többsége még az 1992-ben tett csekély kötelezettségének sem tesz eleget. A Föld Akció egy úgynevezett "igazságos hosszú távú megoldást" is sürget. A kampány irányítói úgy gondolják, hogy a legigazságosabb mód annak eldöntésére, hogy ki milyen mértékben csökkentse a kibocsátást, egy éves üvegházhatású gáz kibocsátási globális korlát megszabása lenne, mely évrôl-évre csökkenne. Ezt a határt a népesség alapján osztanák meg az országok között.

A legújabb tárgyalásokon az afrikai országok e mellett a megközelítés mellett voltak, és a Föld Akció szerint Kyotoban erre kell törekedni.

"Ez olyan probléma, mely a Földön minden egyes embert érinteni fog - mondta a Föld Akció egyik szóvivôje. Nagy az ellenállás a szénhidrogén üzemanyag iparból és néhány olajtermelô államtól mindenféle intézkedéssel szemben, ami a szénhidrogén üzemanyagok fogyasztását csökkenti." Ennek az ellenállásnak az elhárítására a Föld Akció felhívja a szervezeteket és a polgárokat az egész világon, hogy kormányuktól hatékony intézkedéseket követeljenek bolygónk globális felmelegedésének megakadályozására.

További információkat a következô címeken szerezhet:

Earth Action
15 New Row, Covent Garden
London WC2N 4LA, UK
Tel. 44-171-497 5300
Fax. 44-171-497 5400
e-mail: [email protected]

Earth Action
30 Cottage Street
Amherst, MA 01002, USA
Tel. 413-549 8118
Fax. 413-549 0544
e-mail: [email protected]

Earth Action
Pio Nono 53
Providencia, Santiago, Chile
Tel. 56-2-735 7559
Fax. 56-2-737 2897
e-mail: [email protected]




Eredeti cím: Climate Change Countdown (Press Release)


3.

Nincs hová bújni


A globális éghajlatváltozás hatással lesz az emberekre és a környezetre a világ minden táján. Ez a lista csak egy kis minta azokból a hatásokból, melyekre a tudósok figyelmeztettek az éghajlatváltozással kapcsolatban a világ különbözô részein.


Globális változások

A Kormányközi Éghajlatváltozás Tanács (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) - melyet a világ minden részérôl 2500 szakember alkot - tudósai azt jósolják, hogy a globális tengerszint egy méterrel emelkedik 2100-ra, mivel a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadnak, eltüntetve az alacsonyan fekvô szigeteket és part menti településeket, elöntve a folyó deltákat, a mangrove erdôket és a part menti növényzetet, milliókat kényszerítve az elköltözésre.

Az éghajlatváltozás következményeként a szélsôséges idôjárási események, mint pl. az aszály, ciklonok, tropikus viharok és áradások egyre gyakrabban fordulnak majd elô.

Az IPCC tudósai által készített tanulmány azt jósolja, hogy a gabonatermés Afrikában, Latin Amerikában és µzsiában 10-15 %-kal csökkenhet a következô 50 évben az esôzések és az elsivatagodás következtében. Ha ez bekövetkezik, a Föld népességének további egynyolcadát fenyegeti az éhínség. A termés Észak-Amerikában és Európában szintén nagy valószínûséggel csökkeni fog.

A korallzátonyokat a felmelegedô tenger és a megemelkedett vízszint veszélyezteti. Sok erdô, minden kontinensen, kisebbedik vagy teljesen kihal majd az élôhely változása következtében. Sok egyéb faj és élôhely szenved majd károsodást.


Afrika

Az elsivatogodás az elôrejelzés szerint tovább nô és erôsödik Afrika szerte, különösen a Sahel régióban az elmaradt esôzések miatt.

A Technológiai Tanulmányok Afrikai Központja szerint a népesség számára már most sem elegendô kukoricaföldek Kenyában tovább csökkennek, a többi országhoz hasonlóan.

A vízhiány az elmaradt esôzések miatt széleskörû éhínséget és polgárháborúkat okozhat majd az egész kontinensen.

Egyiptom elveszítheti területének 24 %-át a megemelkedett tengerszint miatt, 14 millió embert kell majd áttelepíteni. A Nílus sótartalma úgy megnô, hogy további mezôgazdasági területeket veszíthetnek el. A folyódelták megáradhatnak Gambiában, Szenegálban, Mozambikban és bárhol másutt.

A sáskajárások, melyek komoly károkat okoztak a gabonában a közelmúltban Tanzániában, Szomáliában és Etiópiában, sokkal hétköznapibb jelenségek lesznek az éghajlatváltozás elôrehaladtával és kiterjedhetnek más országokra is.

A WWF (World Wild Fund - Világ Vadvédelmi Alap) azt jósolja, hogy sok faj veszélybe kerül vagy kihal évtizedeken belül, ha az éghajlat tovább változik. A veszélyeztetett fajok közt vannak Afrikában a kis testû szavannai növényevôk, mint pl. az impala és a topi; sok közép-afrikai esôerdôben élô faj; a korallzátonyon élô fajok; sokféle költözô madár.


µzsia és a Csendes óceán térsége

A kínai kormány becslése szerint legalább 30 millió embert kell áttelepíteni az éghajlatváltozások miatt. Banglades területének 7 %-a elveszhet és ez 15 millió ember áttelepítését jelenti majd. 30 millió embert kell majd áttelepíteni Indiában. Lehet, hogy közel egy millió embert kell majd átköltöztetni a Csendes óceiáni térség elárasztott szigeteirôl. Dél µzsiában és az Indiai Óceánon másik 50 millió emberrel kell számolni, akiket közvetlenül érint majd az éghajlatváltozás. 7 millió vietnami és 3.3 millió indonéziai áttelepítése válhat szükségessé a part menti áradások miatt.

A jelenlegi pestis járványok Indiában összekapcsolódhatnak az éghajlatváltozással és rendszeressé válhatnak a jövôben.

Napjainkban a monszunok elôrejelzése kiszámíthatatlan. A jövôben a monszunok száma bizonyos helyeken csökkenhet, de máshol áradásokat okozhatnak, mint ahogy ez most is történik pl. Nepálban, Indiában, Bangladesben és Burmában, ami milliók áttelepítését jelentheti majd.

A veszélyeztetett fajok µzsiában és a Csendes óceáni térségben a WWF szerint a következôk lehetnek majd: bengáli tigris, mangrove erdôk, füves síkságok Indiában és Nepálban és az egymástól függô fajok; Oroszország boreális erdô fajai, beleértve a szibériai tigrist; 500-nál több növényi faj Kína Xishuangbanna erdeiben; Indonézia hegyi menyétje; Borneó, éj-Ginea és egész Délkelet-µzsia esôerdôinek fajai; korallok, melyek a tenger hômérsékletének emelkedésével kihalnak és sok halfajta, melyek ezektôl függenek (ez már most is zajlik); ausztráliai fajok, beleértve néhány vollabit, papagájt és oposszunt.

Az IPCC felhívja a figyelmet Észak-Oroszország fagyott tundra talajára, ami teljesen felolvadhat és ez az ökoszisztéma összezavarodását eredményezheti, mert az üvegházgázok további tömegét szabadítja fel a légkörbe.

A rizs, a kukorica, a szójabab és a cirok ültetvények érezhetôen csökkenhetnek Kínában.

Ausztrália fokozottan szenvedhet majd a trópusi náthaláztól, maláriától és egyéb rovar és víz okozta betegségektôl.

A tudósok véleménye szerint Japánban az éghajlatváltozások megnövelhetik a ciklonok és a rendszeres téli áradások, ill. a szárazságok számát bizonyos területeken, ami a rizsültetvények csökkenéséhez vezethet.

Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy háborúk törhetnek ki a vízkészletek birtoklásáért Közép-Keleten a következô évszázadban.


Európa

Az IPCC tudósai egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás befolyásolhatja a Golf áramlatot, ami azt eredményezheti, hogy a hômérséklet Európában lezuhan.

A globális idôjárásban bekövetkezett változások azt eredményezhetik, hogy a teljes erejû hurrikánok elérhetik Európát is.

A Világ Egészségügyi Szervezet a tropikus betegségekre hívja fel a figyelmet - beleértve a maláriát, trópusi náthalázat, elefántkórt és másokat - melyek Európára is kiterjedhetnek néhány évtizeden belül.

A veszélyeztetett fajok Európában a WWF szerint a következôk lehetnek: pólingok, rozsdás csaláncsúcsok és egyéb homokdûnéken élô madarak; néhány kagylós állatféle és azok a madarak, melyek ezekkel táplálkoznak; Észak-Európa tölgyei és a tavaszi növények, beleértve a harangvirágot, a sárga nárciszt és a hóvirágot; különféle alpesi fajok, beleértve azokat is, melyek a gleccsereken élnek. Teljes ökoszisztémák összetöpörödhetnek vagy teljesen meghalhatnak, beleértve tengeri sós mocsarakat és sok erdôt.

A sivatagodás valószínûleg nôni fog a Mediterrán Európában. Néhány tudós a Szahara mediterrán bakugrásáról beszél Dél-Európába. Az ültetvények ennek megfelelôen csökkenni fognak.

Egy 1991-es angliai tanulmány a talaj kiszáradására figyelmeztet; megnövekszenek az elôre nem jelezhetô idôjárási jelenségek; ártalmas hatások érhetik a természetes növényzetet és állatokat; elveszhetnek a part menti sávok és mocsarak; és ártalmas hatások következhetnek be az iparban és a gazdaságban. Ezek a jóslatok valószínûleg több európai országra is igazak lehetnek.


Latin-Amerika

Dél-Amerika már most a világ egyik legtöbbet szenvedô része, aminek leginkább a szárazság és a trópusi viharok az okai. Valószínûleg az éghajlatváltozás az ok és ez a jövôben tovább ronthatja a helyzetet.

A globális idôjárásban bekövetkezett változások nagy áradásokhoz vezethetnek Dél-Amerikában. A fô delta torkolatok szintén megáradhatnak, ahogy a tengerszint is emelkedni fog, ami milliók áttelepítését jelenheti.

A veszélyeztetett fajok Dél-Amerikában a WWF szerint a következôk lehetnek: sok ezer esôerdô fafajta és állat, melyek ezekkel táplálkoznak (már a jelenlegi éghajlat összezavarodás Panamában a gyümölcsfák elhalásához vezetett és sok faj, beleértve a tatut, az üvöltô majmokat és a lajhárokat meghalt az éhségtôl); Costa Rica felhôerdeinek teljes ökorendszere - az emelkedô hômérséklet és a csökkenô páratartalom miatt; a tüdôs teknôcök és iguanák a Galapagosz szigeteken; Brazília atlanti erdeinek fajai, beleértve az arany oroszlán tamarint és a pókmajmokat.

Az amazonasi erdôirtás már 20 %-os növekedést okozott az esôzésben az egész területen. A globális éghajlatváltozás valószínûleg meggyorsítja majd ezt a folyamatot, ami a fô ökoszisztémák eltolódásához és gazdasági problémákhoz vezethet.

Mexikó a szárazságtól szenved majd és Mexikó város a további szennyezéstôl, mivel csökkennek az esôzések és növekszik a hômérséklet.


Észak-Amerika

Az esôzések több, mint 40 %-a a 40. és 50. szélességi fok közé összpontosul majd Észak-Amerikában, érintve ezzel Észak-Amerika csaknem teljes lakosságát, beleértve New Yorkot és más nagy városokat. Kalifornia valószínûleg szenvedni fog a hosszantartó és súlyos aszályoktól.

A Világ Egészségügyi Szervezet a trópusi betegségekre figyelmeztet - beleértve a maláriát, a trópusi náthalázat, az elefántkórt és sok mást - melyek kiterjedhetnek Észak-Amerikára a következô néhány évtizedben.

A veszélyeztetett fajok Észak-Amerikában a WWF szerint többek között a következôk lehetnek: mangrove Bermudán és Floridában; sok faj a kanadai boreális erdôkben; a bürökfák elôreláthatólag eltûnnek majd Minesotából a következô néhány évtizedben; észak-amerikai rozsomák; költözô madarak, melyek Dél-Amerikából az északi sarkkörhöz repülnek telelni, ahol még találhatnak kisebb élelemforrásokat; jéglakó fajok Alaszkában, ahol a gleccserek visszahúzódnak.

A jelenlegi erdôtüzek szerte az Egyesült µllamokban kapcsolatban lehetnek az éghajlatváltozással és megnôhet a gyakoriságuk.




Eredeti cím: No Place To Escape


4.

Levélminta a minisztertanács egy tagjához


Tisztelt ...!

Azért írok, hogy kifejezzem aggódásomat a nemzetünket és a világot fenyegetô globális éghajlatváltozás problémájával kapcsolatban.

Múlt évben, mint ismeretes, az Éghajlatváltozás µllamközi Bizottsága (IPCC), mely 2500 szakemberbôl áll szerte a világból, jelentette, hogy a globális felmelegedés határozott tény és minden bizonnyal ipari civilizációnk a bûnös ebben. Figyelmeztettek rá, hogy az éghajlatváltozás következményei között lehet a tengerszint emelkedése, mely a parti földeket és a szigetországokat elnyeli, a sivatagok terjedése, a szárazság és az éhínség növekedése és számtalan faj eltûnése.

Létfontosságú, hogy kormányunk elmenjen az Éghajlatváltozási Egyezmény Résztvevôinek III. Konferenciájára Kyotoba ezév decemberében azzal a szándékkal, hogy sürgesse a kibocsátások gyors csökkentését 2000 után.

Szorgalmazom, hogy a kormány támogassa a kyotoi konferencián a Kis Szigetországok Szövetségének javaslatát az ipari országok "globális felmelegedést okozó gáz" kibocsátásának 20 %-kal az 1990-es szint alá csökkentésére 2005-re a veszélyes éghajlatváltozás megakadályozásának elsô lépéseként.

Bátorítom önöket, hogy aktívan támogassák az afrikai országok legújabb javaslatát egy megállapodásra, mely biztosítja, hogy egy átmeneti szakasz után egyik nemzet sem bocsát ki többet, mint amit (a népességen alapuló) igazságos részesedése megenged egy biztonságos globális kibocsátási határból.

Végül azt is szorgalmazom, hogy a kormány támogassa Kyotoban egy globális bevételi forrás létrehozását - mint pl. a légi közlekedés üzemanyagának nemzetközi adója - hogy segítsenek anyagi erôforrásokat találni az ökológiailag fenntartható fejlesztéshez a kevésbé gazdag országokban. égy tudom, hogy az ENSZ-ben élénk vita folyt errôl az ötletrôl, legutóbb a "Föld Csúcstalálkozó +5" konferencián júniusban. Azóta kevés jele van annak, hogy a szükséges anyagi források az olyan fontos dolgokhoz, mint a megújítható energia vagy az erdôvédelem, a nemzeti kormányoktól befolynak, így az új globális bevételi források központi szerepet játszhatnak az éghajlat problémájának megoldásában.

Köszönöm, hogy figyelemmel kísérte ezeket a gondolatokat. Várom válaszát.

Tisztelettel:




Eredeti cím: Sample Letter To a Cabinet Member


5.

Minta parlamenti kérdésekre


A globális felmelegedés nemzetünket és a világot fenyegetô veszélyeinek tudatában a kormány sürgetni fogja-e az összes ipari országot az Éghajlatváltozási Egyezmény Résztvevôinek III. Konferenciáján decemberben, hogy 2005-re az 1990-es üvegházhatást eredményezô gázok kibocsátásának szintjét 20 %-kal csökkentse, amint azt a Kis Szigetországok Szövetsége indítványozta?

Tekintettel arra, hogy a legtöbb ipari országnak nem sikerült "új és további erôforrásokat" találni az ökológiailag fenntartható fejlesztéshez a kevésbé gazdag országokban - amire pedig ígéretet tettek 1992-ben a Föld Csúcstalálkozón - támogatja-e a kormány globális anyagi erôforrások létrehozását - mint pl. a légi közlekedésben használt üzemanyag nemzetközi megadóztatását - hogy elôteremtse a szükséges erôforrásokat?

Az Éghajlatváltozási Egyezmény Résztvevôinek III. Konferenciáján aktívan támogatni fogja-e a kormány az Afrikai Csoport felhívását egy megállapodásra, mely biztosítaná, hogy egy átmeneti idôszak után egy nemzet se bocsásson ki több globális felmelegedést okozó gázt, mint a népességen alapuló igazságos része egy biztonságos, globális határértékbôl?

(Az ipari országok parlamentjeiben:)
A kormány munkálkodik-e azon, hogy teljesítse kötelezettségét az 1992-es éghajlatváltozásról szóló Keretmegállapodás szerint, vagyis hogy országunk üvegházhatást okozó gázok kibocsátását visszaszorítja az 1990-es szintre? Ha nem, akkor mit szándékozik tenni, hogy biztosítsa kötelezettségének teljesítését?




Eredeti cím: Sample Parliamentary Questions




Az összes anyagra vonatkozóan:

Nyelv: angol
Forrás: EarthAction - A Global Network for the Environment, Peace and Social Justice
(Föld Akció - Globális hálózat a környezetért, békéért és társadalmi igazságosságért)